A titokzatos kilencedik bolygó lehet a felelős a Földön bekövetkező tömeges kihalásokért

A Naprendszer egyelőre csupán feltételezett kilencedik bolygója lehet a felelős a Földön nagyjából 27 millió évente bekövetkező tömeges kihalásokért - állítja egy nyugalmazott asztrofizikus, akinek elmélete szerint a titokzatos planéta, időről időre üstököszáport zúdít a Naprendszer belső része és bolygónk felé.

A szakemberek egy része már évek óta állítja, hogy létezik a kilencedik bolygó. Amerikai csillagászok idén januárban jelentették be, hogy meggyőző bizonyítékot találtak a Naprendszer peremén rejtőzködő planéta létezésére, amelyet nem sokkal később a Cassini űrszonda adatait tanulmányozó francia csillagászok is megerősítettek.

dpp

Amennyiben a kutatók feltételezései helyesek, akkor a kilencedik bolygó tízszer nagyobb a Földnél és ezerszer messzebb van a Naptól, mint a planétánk. A gázóriást eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

Az ősmaradványanyag tanúsága szerint nagyjából 27 millió évente bekövetkező tömeges kihalások legalább akkora rejtélyt jelentenek a tudósok számára, mint a titokzatos kilencedik bolygó - olvasható a The Independent című brit napilap online kiadásában.

Nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért érkeznek üstökösök ilyen menetrendszerűen a Naprendszerbe. A lehetséges magyarázatok közé tartozik, hogy a Nap egy társcsillaga felelős a jelenségért, amelyet ugyanakkor a Tejútrendszer spirálkarjain fokozott kockázattal járó keresztülutazás is okozhat.

Daniel Whitmire nyugalmazott asztrofizikus új elmélete szerint azonban, ha valóban léteznek periodikus kihalási események, azokért a kilencedik bolygó különleges keringési pályája lehet a felelős. Amikor ugyanis a planéta 27 millió évente keresztülhalad a Naprendszer külső, fagyos részén lévő Kuiper-övön, üstökösöket lök a Föld és a Naprendszer belső része felé. Ezek az üstökösök becsapódhatnak a Földbe, csökkentve a bolygót érő napsugarak mennyiségét, ami kihalási eseményekhez vezethet.

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com