A világ eddigi legfényesebb gamma-kitörését örökítette meg az első magyar fejlesztésű kisműhold
Az első magyar fejlesztésű, asztrofizikai kutatásokat végző kisműholddal, a GRBAlphával sikerült pontosan meghatározni az emberiség történetében valaha észlelt és megörökített legfényesebb gamma-felvillanás csúcsértékét.
A 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműholddal a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a 2022. október 9-én megfigyelt GRB 221009A jelű gamma-felvillanás csúcsértékét, ami a nagyobb műszerekkel érzékelők túltelítettsége miatt nem volt lehetséges - közölte az MTI-vel az ELKH.
Ez volt az emberiség történetében észlelt legerősebb, sikeresen megörökített gamma-felvillanás, amit számos nagy műszer, többek között a NASA által üzemeltetett Fermi-műhold (Fermi Gamma-Ray Observatory) is megfigyelt. A felvillanás csúcsértékét azonban ezek a nagyobb műszerek nem tudták pontosan meghatározni.
A gamma-felvillanások az ismert Világegyetem legenergetikusabb eseményei. Tanulmányozásukkal betekintés nyerhető nagy tömegű csillagok végső robbanásaiba, valamint fekete lyukak születésének folyamatába is. A GRBAlpha a világon jelenleg a legkisebb csillagászati műhold, több alrendszerét, köztük a 2022-es gamma-felvillanást is megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar-japán-szlovák-cseh együttműködésben, és a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel, illetve a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg.
A GRB 221009A eseménnyel kapcsolatos mérési eredményeket, valamint a GRBAlpha kisműholdat és működését bemutató szakcikkeket az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóirat közlésre elfogadta. Elkészítésükben a CSFK CSI-ből a projektet vezető Pál András mellett az elektronikai rendszereket is tervező Mészáros László, Kiss László főigazgató és Csák Balázs, a földi műholdvevő állomások tervezője is részt vett.
A közleményben idézik Pál Andrást, a CSFK CSI kutatási tanácsadóját, a GRBAlpha műhold detektorrendszerének vezető fejlesztőjét, aki szerint ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a legkisebb műholdas műszerek amellett, hogy rendkívül hatékonyan hozzá tudnak járulni a tudományos projektek eredményeihez, fontos kiegészítői lehetnek a nagyműholdas misszióknak is.
A GRBAlpha műholddal a GRB 221009A jelű esemény megörökítésén túl több tucat hasonló, kisebb gamma-felvillanást, az űridőjárási folyamatokat meghatározó nagyenergiás napkitöréseket, valamint aktív csillagok kitörését is sikerült detektálni. Az ehhez hasonló kisműholdas küldetések indítását a közeljövőben több ország intézeteiben is tervezik. A kutatók közlése szerint ebben a kategóriában a GRBAlpha az első műszer, amely megalapozza az utat a többi hasonló kezdeményezés számára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások