Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE kutatói

Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE matematikus kutatói; a lista azért különösen fontos, mert a funkcionális agyi áramkörök összetevőinek felismerésével érthető csak meg pontosabban az agy működése.Az ELTE Matematikai Intézet PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoportja kutatói eredményeiket a Cognitive Neurodynamics című szaklapban mutatták be. Az emberi agynak mintegy 80 területét tartották számon a 20. század közepén az anatómusok, de ma már ezernél több területet tudnak megbízhatóan azonosítani az agykéregben és a kéreg alatti szürkeállományban. Ezek a területek 1-1,5 négyzetcentiméteresek, és a köztük lévő kapcsolatok hozzák létre azt a makroszkopikus "hardvert", azt az "infrastruktúrát", amely - ezen a makroszkopikus szinten - lehetővé teszi az agyunk működését. A kapcsolatok ma már diffúziós MRI képalkotás és bonyolult matematikai feldolgozás segítségével feltérképezhetőek - olvasható a kutatást bemutató cikkben az ELTE honlapján.

    
A több ezer kapcsolat kiértékelése, vagyis az emberi agygráf analízise fontos lépés ahhoz, hogy a szakemberek megértsék és leírják az agy működését. Ehhez azonban fel kell térképezni azokat a hálózatokat, részgráfokat, amelyek az emberi agyban jelen vannak. A cikk szerint ezen a területen ért el meghatározó eredményt az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja: sikerült feltérképezniük legfeljebb 6 élből (kapcsolatból) álló részgráfokat, amelyek összefüggőek, és a vizsgált 426 alany legalább 70, de nem egyszer 80, illetve 90 százalékában jelen vannak.
   

A kutatók több mint 79 ezer olyan összefüggő részgráfot azonosítottak, amely az alanyok legalább 70 százalékában megtalálható. Az ELTE matematikus kutatói (Fellner Máté mesterszakos hallgató, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor) a gyakori részgráfok eloszlásának különbségét is vizsgálták a nemek között.


A legfeljebb 6 élű és legalább az egyik nemnél minimum 90 százalékos gyakoriságú összefüggő részgráfok között 142 olyat találtak, amely a férfiaknál szignifikánsan gyakoribb volt, mint a nőknél, és 306 olyat, amely a nőknél szignifikánsan gyakoribb volt, mint a férfiaknál. A nőknél másutt is több gyakori gráfot találtak: például a nők legalább 70 százalékában jelen levő 6-élű összefüggő részgráfok száma több mint 100 ezer, ez a szám a férfiaknál kevesebb mint 8 ezer.
    

A kutatók szerint a gyakori összefüggő részgráfok jórészének funkcionális jelentősége is lehet: sokszor fontos agyi áramköröket alkotnak. Megfordítva ez nem feltétlenül mondható el: az ELTE kutatói által felderített anatómiai részgráfoknak csak egy része ír le funkcionális kapcsolatokat. A nagyfelbontású funkcionális kapcsolatok feltérképezése jelenleg még nem lehetséges, a gyakori részgráfok felismerése mégis azért különösen fontos, mert közülük válogathatók ki a funkcionális agyi áramkörök összetevői.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Ki dönti el, hogy mi lesz a viharok neve?

Ki dönti el, hogy mi lesz a viharok neve?

Gondolkoztál már rajta, hogy vajon ki kereszteli el a hírhedt hurrikánokat, vagy trópusi viharokat?

A Star Wars egyik karakterére emlékeztető szobrot találtak Mexikóban

A Star Wars egyik karakterére emlékeztető szobrot találtak Mexikóban

Rejtélyek, amelyekre eddig senki sem talált magyarázatot.

Sokkoló történetek, amelyekre nincs logikus magyarázat

Sokkoló történetek, amelyekre nincs logikus magyarázat

A szakértők és az átlagemberek sem tudják, hogy mi okozhatta ezt az öt megdöbbentő esetet.

Rejtélyes forró folyóra bukkant Andrés Ruzo

Rejtélyes forró folyóra bukkant Andrés Ruzo

Elképesztő jelenségek, amelyekre a tudomány máig nem talál magyarázatot.

Marssal kapcsolatos tévhitek

Marssal kapcsolatos tévhitek

Emberi arcot, rabszolgákat, de fegyvert is láttak azok, akik fantáziáját megmozgatta a vörös bolygó.

Ezekért az égi jelenségekért érdemes lesz felnézni az égre 2021-ben!

Ezekért az égi jelenségekért érdemes lesz felnézni az égre 2021-ben!

Meteorzáporok, együttállások, fogyatkozások és emberek alkotta eszközök nyűgözhetnek le az esztendőben.

Mennyit nyom egy felhő?

Mennyit nyom egy felhő?

Tíz kérdés, amelyen talán még soha nem gondolkodtál!

Ilyen lehet az élet 2220-ban

Ilyen lehet az élet 2220-ban

Ezek a dolgok várhatnak az emberiségre 200 év múlva.

Hatalmas csillagok születéséről mesél a Tejútrendszerről készült új kép, amit a SOFIA készített

Hatalmas csillagok születéséről mesél a Tejútrendszerről készült új kép, amit a SOFIA készített

Ismerd meg a tíz legérdekesebb felfedezést, amit a NASA repülőgépre telepített, idén tíz éves teleszkópjának köszönhetünk!

Immúnissá vált a mérgeskígyó harapásra Tim Friede

Immúnissá vált a mérgeskígyó harapásra Tim Friede

A világ tizenöt érdekes dolga, amiről valószínűleg még nem hallottál.

http://ujhazak.com