Az ELKH kutatóinak közreműködésével aszteroidabecsapódáskor létrejövő összetett gyémántszerű nanoszerkezeteket azonosítottak

A Földnek ütköző aszteroidák okozta lökéshullámok különleges gyémántszerű anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott előállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetők - derült ki egy friss kutatásából, amelynek során a magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.Németh Péter, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Fogarassy Zsolt, Illés Levente és Pécz Béla, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói külföldi kollégáikkal az arizonai sivatagban 1891-ben talált Canyon Diablo vasmeteoritból származó lonsdaleit nevű ásványt tanulmányozták a legkorszerűbb elektronmikroszkópos, krisztallográfiai és spektroszkópiai vizsgálatokkal - írták az ELKH MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.
    

Magyarázatuk szerint aszteroidabecsapódás során nagy energiájú és sebességű lökéshullám keletkezik, amely rövid ideig tartó magas hőmérsékletet és extrém nyomást képes generálni. A különleges geológiai folyamat kedvez a nem egyensúlyi körülmények kialakulásának és a kivételes tulajdonságú anyagok képződésének. Az úttörő brit krisztallográfusról, Kathleen Lonsdale professzorról elnevezett ásványról korábban úgy gondolták, hogy tiszta hexagonális szerkezetű gyémántból áll, ami különbözik a jól ismert köbös, kockaszerű kristályrácsú gyémánttól.
    

A mostani kutatás eredményei megkérdőjelezik a lonsdaleit szerkezetének eddigi leegyszerűsített felfogását. A kutatók megállapították, hogy a körülbelül 50 ezer évvel ezelőtti aszteroidaütközés során létrejött, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező lonsdaleit valójában gyémánt-grafit nanoszerkezetek változatos összenövéseiből álló úgynevezett diafit, amely tulajdonképpen a két anyag közös szerkezete egyetlen kristályrácsban. Az ásványban emellett az atomrétegek ismétlődő mintázataiban előforduló számos rétegződési hiba is megfigyelhető.
    

Az eredmények alapján a grafén- és a gyémántszerkezetek közötti összenövések különböző típusainak azonosítása hozzájárulhat az aszteroidabecsapódások során fellépő nyomás- és hőmérsékletviszonyok jobb megértéséhez. A kutatók megállapították, hogy a gyémánt és a grafén határfelületén található szénatomok egyedi környezete miatt a grafénrétegek közötti távolság jelentősen eltér a megszokottól. Azt is felismerték, hogy a diafit szerkezete felelős egy eddig megmagyarázhatatlan Raman-spektroszkópiai sáv megjelenéséért. A gyémántban lévő diafitszerkezetek ennek köszönhetően mostantól egyszerű spektroszkópiai technikával is azonosíthatók anélkül, hogy drága és munkaigényes elektronmikroszkópiára lenne szükség.
    

Kitértek arra, hogy a Canyon Diablo-mintában azonosított összetett szerkezetek számos más széntartalmú anyagban előfordulhatnak. A kutatók úgy gondolják, hogy nemcsak egy aszteroidabecsapódás során létrejövő dinamikus lökéshullám, hanem magas nyomáson és hőmérsékleten történő statikus összenyomás, valamint kémiai gőzfázisú leválasztás is létrehozhat diafitszerkezeteket.
    

Hozzátettek, hogy a diafitok szabályozott rétegnövesztésével ultrakemény és ugyanakkor képlékeny, továbbá a vezetőtől a szigetelőig hangolható elektronikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok is tervezhetők. A felfedezés megnyitja az utat az izgalmas mechanikai és elektronikus tulajdonságokkal rendelkező, új típusú gyémántszerű anyagok tervezése előtt, így a csiszolóanyagoktól az elektronikán és a nanomedicinán át a lézertechnológiáig számos ipari területen jöhetnek létre új alkalmazások - írták.
    

A közleményben arra is kitértek, hogy a kutatók elismeréssel gondolnak a néhai társszerző Paul McMillan professzorra, aki fontos szerepet játszott a kutatócsoport létrehozásában, és fáradhatatlan lelkesedéssel járult hozzá a gyémántkutatás terén elért sikerekhez. A projekt többek között az NKFI Alap, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban jelent meg július 22-én.


(Forrás: MTI)