Az ELKH kutatóinak közreműködésével vizsgálták a Föld nappali oldalán megfigyelhető tranziens jelenségeket

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez.Az ELKH pénteki közleménye szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban. A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az ionoszférában és a poláris régióban.
    

A többéves munka eredményeként az amerikai, japán, kínai, finn, francia, norvég és magyar kutatók együttműködésében született, A Föld nappali oldalán megfigyelhető tranziens jelenségek és azok magnetoszférára és ionoszférára gyakorolt hatása (Dayside Transient Phenomena and Their Impact on the Magnetosphere and Ionosphere) című tanulmányban a szerzők a témakör átfogó és naprakész összefoglalását adják.
    

A nemzetközi kutatócsoportnak két magyar tagja volt: Kis Árpád, az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) főmunkatársa, az űrkutatás fejlesztéséért felelős igazgatóhelyettes, valamint Facskó Gábor, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Űrfizikai és Űrtechnikai Osztályának főmunkatársa. Mint a közleményben felidézik, a kutatócsoport 2017-ben elnyerte az International Space Science Institute (ISSI) támogatását.
    

A berni székhelyű ISSI a világ egyik legjelentősebb űrtudománnyal foglalkozó intézete, amely társintézményével, a pekingi székhelyű ISSI-BJ-vel együttműködésben támogatja olyan témaközpontú nemzetközi kutatócsoportok létrehozását, amelyek a kiválasztást követően évekig dolgoznak együtt a kijelölt kutatási témán. Az ISSI-kutatócsoportokba csak nemzetközileg ismert és elismert kutatók kerülhetnek be. A kutatók eredményeit bemutató tanulmányt júniusban publikálták a Space Science Reviews című szaklapban.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com