Csaknem egymilliárd forint a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására
Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok című projektje - olvasható az akadémia MTI-nek elküldött keddi közleményében.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontja (ELTE GAO MKK) konzorciumának négyéves projektje fel akarja mérni a Földet megközelítő égitestek jelentette valós veszélyt.
A kutatók tudományos célja a földsúroló kisbolygók felfedezése és vizsgálata, a Holdba csapódó égitestek monitorozása, a légkörben felvillanó meteorok és tűzgömbök optikai és radaros észlelése, valamint a légköri robbanások fizikájának pontosabb megértése - olvasható az MTA portálján.
A kutató és fejlesztő konzorcium párhuzamosan több tevékenységet végez: a mérnökök és az informatikai szakemberek kifejlesztenek és a konzorciumi tagok telephelyein - a Piszkéstetői Obszervatóriumban és Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban - üzembe helyeznek egy egyedi kamerarendszert, amely akár a nappali órákban is lehetővé teszi a meteorok pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását. Ezzel először kapunk torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritokról - írja a közlemény.
A Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövének jelentős áttervezése után beszereznek egy 11 millió pixeles digitális kamerát, amely alkalmas lesz a veszélyt jelentő égitestek összes fontos mérésének elvégzésére. A tudósok a világ harmadik legnagyobb látómezejű Schmidt-távcsövét kapják így, amelytől számos új felfedezés és a kevéssé ismert objektumok mozgásának pontosítása várható.
A szombathelyi ELTE GAO MKK-ban megépülő új, 80 centiméter átmérőjű teleszkóp az ország második legnagyobb távcsöve lesz, több mint negyven éve nem állt üzembe hasonló kaliberű csillagászati műszer Magyarországon.
A távcsőre telepítendő hűtött, nagyon érzékeny és rövid kiolvasási idejű képrögzítő eszközzel a Holdba csapódó meteorok rövid felvillanásait figyelik majd meg. Az elemzések alapján a nagyméretű meteoritok földi és űrbéli kockázatait és azok szezonalitását vizsgálják.
Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelőállomásokat, a hazai konzorcium kutatási programja azonban a versenytársakat megelőzve immár a megvalósulás szakaszába lépett, így a magyar kutatóhálózat várhatóan úttörő szerepet tölthet a kozmikus hatások és kockázatok tanulmányozásában - áll az MTA közleményében.
MTI
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével és fejlesztésével.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontja (ELTE GAO MKK) konzorciumának négyéves projektje fel akarja mérni a Földet megközelítő égitestek jelentette valós veszélyt.
A kutatók tudományos célja a földsúroló kisbolygók felfedezése és vizsgálata, a Holdba csapódó égitestek monitorozása, a légkörben felvillanó meteorok és tűzgömbök optikai és radaros észlelése, valamint a légköri robbanások fizikájának pontosabb megértése - olvasható az MTA portálján.
A kutató és fejlesztő konzorcium párhuzamosan több tevékenységet végez: a mérnökök és az informatikai szakemberek kifejlesztenek és a konzorciumi tagok telephelyein - a Piszkéstetői Obszervatóriumban és Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban - üzembe helyeznek egy egyedi kamerarendszert, amely akár a nappali órákban is lehetővé teszi a meteorok pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását. Ezzel először kapunk torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritokról - írja a közlemény.
A Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövének jelentős áttervezése után beszereznek egy 11 millió pixeles digitális kamerát, amely alkalmas lesz a veszélyt jelentő égitestek összes fontos mérésének elvégzésére. A tudósok a világ harmadik legnagyobb látómezejű Schmidt-távcsövét kapják így, amelytől számos új felfedezés és a kevéssé ismert objektumok mozgásának pontosítása várható.
A szombathelyi ELTE GAO MKK-ban megépülő új, 80 centiméter átmérőjű teleszkóp az ország második legnagyobb távcsöve lesz, több mint negyven éve nem állt üzembe hasonló kaliberű csillagászati műszer Magyarországon.
A távcsőre telepítendő hűtött, nagyon érzékeny és rövid kiolvasási idejű képrögzítő eszközzel a Holdba csapódó meteorok rövid felvillanásait figyelik majd meg. Az elemzések alapján a nagyméretű meteoritok földi és űrbéli kockázatait és azok szezonalitását vizsgálják.
Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelőállomásokat, a hazai konzorcium kutatási programja azonban a versenytársakat megelőzve immár a megvalósulás szakaszába lépett, így a magyar kutatóhálózat várhatóan úttörő szerepet tölthet a kozmikus hatások és kockázatok tanulmányozásában - áll az MTA közleményében.
MTI
Hozzászólások