Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson

Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).Négy baktériumfajt találtak a fedélzeten, közülük három eddig ismeretlen faj. A szakértők szerint nem az űrből származnak, de kérdés, hogyan jutottak az űrállomásra és hogyan maradtak életben.

    
Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy bizonyos ellenálló baktériumok képesek túlélni az űrviszonyokat. Ilyen a Deinococcus, mely három évet élt túl az ISS felszínén. A Guinness Rekordok Könyve a világ legkeményebb baktériumaként tartja számon - írja a The Guardian online kiadása.

Ezt a baktériumot szándékosan helyezték el a felszínen, hogy bizonyítsák az úgynevezett pánspermia elméletet, miszerint az egyszerű életformák, egyes baktériumok képesek eljutni egyik bolygóról a másikra és túlélik a világűr szélsőséges körülményeit.
    

Egy másik vizsgálat során baktériumok és gombák különböző, az emberi testtel kapcsolatba került populációit azonosították az ISS-en belül, ahol bár valamennyire védettebbek, mégis ki vannak téve az alacsonyabb gravitáció, az újrakeringetett levegő és a magasabb szén-dioxid-szint hatásainak. Az új baktériumokat az ISS-en belül különböző helyszíneken azonosították. Az egyiket egy étkezőasztalon, egy másikat az alacsony gravitáció tanulmányozására használt kutatási terület felső paneljén, a harmadikat a Kupola obszervatóriumban találták. A negyedik, már ismert fajt egy régi légtisztító szűrőn találták, mely már visszakerült a Földre.
    

Mind a négy pálcika alakú faj a metilobaktériumok családjába tartozik. Ezek többnyire a talajban és édesvízben találhatók meg, segítik a növények növekedését és patogének elleni védekezését. Nagy valószínűséggel a Földről kerültek az ISS-re: vagy a kezdetek óta ott voltak és életben maradtak a fedélzeten, vagy új asztronautákkal, rakományokkal érkeztek később.
    

Fontos megismerni azokat a baktériumokat, melyek képesek szaporodni és túlélni a különleges környezetben, mivel hatással lehetnek a legénység egészségére, az űrállomás szerkezetére, vagy meg is fertőzhetik a bolygókat és csillagászati objektumokat, melyekre eljutnak. A baktériumok elemzésének eredményeit a Frontiers in Microbiology című tudományos lapban mutatták be.
    

A Methylorubrum rhodesianum nevű baktérium volt a négy közül az, melyet már korábban is ismert a tudomány. A másik hármat még sohasem azonosították, de a genetikai és taxonómiai elemzésük alapján valószínűsíthető, hogy rokonai a Methylobacterium indicumnak, mely gyakran rizsszemeken fedezhető fel. A szakértők szerint ez a baktérium "biotechnológiailag hasznos genetikai anyagokkal" szolgálhat növények űrbéli termesztéséhez. A szélsőséges körülmények közötti, minimálisak források mellett történő növénytermesztéshez alapvető fontosságú a növény stresszes körülmények közötti fejlődését támogató új mikrobák izolálása.
    

A kutatásban részt vevő Christine Moissl-Eichinger, a Grazi Orvosi Egyetem mikrobiológusa szerint azonban az, hogy ezeket a baktériumokat korábban még nem azonosították, nem jelenti azt szükségszerűen, hogy fontosak. "Minden kanálnyi földben vagy talajmintában több száz azonosítatlan mikrobafaj lehet. Biztos vagyok benne, hogy még mindig van több száz vagy akár ezer kevésbé vagy egyáltalán nem ismert mikroorganizmus az ISS fedélzetén" - mondta a tudós.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com