Életre keltek a több tízezer éve megfagyott orsógiliszták

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között.A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok. A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy 300 pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket - adta hírül a Siberian Times című orosz napilap honlapja.

   
"Az után, hogy felengedtük őket, a fonalférgek életjeleket mutattak. Elkezdtek mozogni és enni" - írták a Doklady Biological Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek. Az egyik orsógiliszta egy ősi mókus fészkéből származik, amelyet a Kolima folyó alsó folyásánál találtak közel ahhoz az orosz földtörténeti parkhoz, ahol a pleisztocén kor környezetét akarják bemutatja az orosz szakemberek. Korát 32 ezer évben határozták meg. A másikat az Alazeja folyóhoz közeli örökfogyott talajban találták 2015-ben, az mintegy 41 ezer 700 éves. Mindkét fonálféreg nőstény.
    

"Adataink igazolják a többsejtű szervezetek képességét arra, hogy hosszú távon túléljék a cryobiózis állapotát természetesen fagyott körülmények között. Nyilvánvaló, hogy ez a képesség azt jelenti, hogy a pleisztocén korban élt fonalférgeknek van bizonyos alkalmazkodási képességük, amelynek tudományos és gyakorlatik jelentősége lehet olyan tudományos területeken, mint a cryomedicina, a cryobiológia és az asztrobiológia" - hangsúlyozták a kutatók.
    

A pleisztocén földtörténeti kor mintegy két és fel millió évvel ezelőtt kezdődött és 12 ezer éve ért véget. Jégkorszakként is emlegetik, mivel ez volt az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges periódusa. A cryobizósis a kriptobiózis egy formája, amikor az élőlények életjelenségei hosszú távra szinte megszűnnek extrém körülmények között, leáll sejtszintű anyagcseréjük. Leginkább a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlényekre, mint egy egysejtűekre és fonalférgekre jellemző ez az alkalmazkodási stratégia. A kedvezőtlen körülmények megszűnésével az életfolyamatok újraindulhatnak.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com