Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben - írta a BBC hírportálja.A kutatók úgy alakították a sertések DNS-ét, hogy egy halálos légzőszervi kórokozóval (PRRS, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírus) szemben rezisztenssé tegyék, ezzel állatok pusztulását és milliárdos károkat előzhetnek meg évente.

    
A fogyasztók azonban vonakodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától, ez komoly akadálya annak, hogy az állattenyésztők génszerkesztett sertést tenyésszenek. Mivel a génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre úgysem lehet ilyen sertéseket forgalmazni. A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.
    

A sertéskutatás állatjóléti kérdéseket is felvet. Az eljárás kritikusai szerint a rezisztens állatok létrehozása miatt lehetséges, hogy az állattenyésztők lemondanak az állomány életkörülményeinek javításáról. Vannak, akik szerint a tartási körülmények megváltoztatása is segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sertések.
    

Korábban attól tartottak a fogyasztók, hogy a génmódosított alapanyagokból készült élelmiszer árthat az ember egészségének: allergiát válthat ki vagy a beillesztett gének bekerülhetnek az emberi DNS-be. Azonban ezek az ételek évtizedek óta forgalomban vannak és soha nem ártottak az embernek, ezzel állnak összhangban az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásai is.
    

A Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén. Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat. A Journal of Virology című lapban megjelent eredmények szerint egyetlen sertés sem betegedett meg.
    

Christine Tait-Burkard, a kutatás vezetője a BBC-nek hangsúlyozta, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com