Intenzív fizikoterápiával visszahozhatók a szélütés után a felső végtag funkciói
Intenzív fizikoterápiával jó eredménnyel hozhatók vissza a felső végtag elveszett funkciói jóval a szélütés bekövetkezte után - erre a következtetésre jutottak a Floridai Egyetem kutatói.
A stroke után akár azonnal is elkezdődhet a regenerálódás, attól függően, hogy az agy mely területei voltak érintettek, mekkora kiterjedésű volt a károsodás, valamint sikerült-e meghatározott időn belül megkezdeni a terápiát.
Javulásra az agyi érkatasztrófát követő fél évben számítanak a szakemberek. A Floridai Egyetemen végzett vizsgálatokban viszont olyan betegek vettek részt, akiknél egy évvel vagy még hosszabb idővel a protokoll szerint elvégzett rehabilitáció után is tartós képességcsökkenés állt fenn - olvasható kutatást ismertető Science Daily hírportálon.
A programban 39 ember vett részt, akik 12 héten át heti öt alkalommal napi öt órában részesültek fizikoterápiában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy miként alakíthatók ki a stroke következtében megszakadt "normális" ingerületátviteli pályákat helyettesítő idegi "kerülőutak".
A projekt keretében három különböző rehabilitációs módszert teszteltek. Ez egyrészt motoros tanulási rehabilitáció volt, amelynek során a betegek úgy tanulták meg a mozdulatokat, ahogy például a tenisszel ismerkedő személy gyakorolja a szervákat. A rehabilitáció e fajtájánál a betegnek minél tudatosabban kell elvégeznie az adott mozdulatsort, ehhez folyamatosan ismételnie kell a gyakorlatokat.
A második csoportban elektromos impulzusokkal stimulálták az alkar izmait, a harmadik csoport számára pedig "robot vezérelte" programot dolgoztak ki: a résztvevők egy speciális szoftver irányításával a monitoron hajtották végre a feladatokat úgy, hogy az alkarjukat és a kézfejüket rögzítették, csupán a könyökükkel és a vállukkal végezhettek mozgásokat.
Míg az első csoport napi 5 órában végezte a motoros rehabilitációt, a másik kettő csupán 3,5 órát szentelt ezeknek a gyakorlatoknak, a fennmaradó másfél órában vagy elektromos izomstimulációban részesült vagy a monitoron végezte a gyakorlatokat.
Az eredményeket értékelve Janis Daly, a Floridai Egyetem professzora
elmondta, hogy az intenzív fizikoterápia hatására a páciensek visszanyerték a motoros funkciókat. A háromféle rehabilitációs módszer sikeressége között viszont nem tapasztaltak szignifikáns eltérést.
"Egyes betegeknél jelentős javulás állt be, míg másoknál kisebb volt az előrelépés. Némelyek olyan komplex feladatok ellátására váltak képessé, amelyet nem tudtak volna a fizikoterápia előtt végrehajtani. Így akadt beteg, aki a kezelés előtt képtelen volt a kanalat a szájához emelni, a fizikoterápia után önállóan tudott enni" - magyarázta Janis Daly.
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/06/150612185547.htm
MTI
A stroke után akár azonnal is elkezdődhet a regenerálódás, attól függően, hogy az agy mely területei voltak érintettek, mekkora kiterjedésű volt a károsodás, valamint sikerült-e meghatározott időn belül megkezdeni a terápiát.
Javulásra az agyi érkatasztrófát követő fél évben számítanak a szakemberek. A Floridai Egyetemen végzett vizsgálatokban viszont olyan betegek vettek részt, akiknél egy évvel vagy még hosszabb idővel a protokoll szerint elvégzett rehabilitáció után is tartós képességcsökkenés állt fenn - olvasható kutatást ismertető Science Daily hírportálon.
A programban 39 ember vett részt, akik 12 héten át heti öt alkalommal napi öt órában részesültek fizikoterápiában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy miként alakíthatók ki a stroke következtében megszakadt "normális" ingerületátviteli pályákat helyettesítő idegi "kerülőutak".
A projekt keretében három különböző rehabilitációs módszert teszteltek. Ez egyrészt motoros tanulási rehabilitáció volt, amelynek során a betegek úgy tanulták meg a mozdulatokat, ahogy például a tenisszel ismerkedő személy gyakorolja a szervákat. A rehabilitáció e fajtájánál a betegnek minél tudatosabban kell elvégeznie az adott mozdulatsort, ehhez folyamatosan ismételnie kell a gyakorlatokat.
A második csoportban elektromos impulzusokkal stimulálták az alkar izmait, a harmadik csoport számára pedig "robot vezérelte" programot dolgoztak ki: a résztvevők egy speciális szoftver irányításával a monitoron hajtották végre a feladatokat úgy, hogy az alkarjukat és a kézfejüket rögzítették, csupán a könyökükkel és a vállukkal végezhettek mozgásokat.
Míg az első csoport napi 5 órában végezte a motoros rehabilitációt, a másik kettő csupán 3,5 órát szentelt ezeknek a gyakorlatoknak, a fennmaradó másfél órában vagy elektromos izomstimulációban részesült vagy a monitoron végezte a gyakorlatokat.
Az eredményeket értékelve Janis Daly, a Floridai Egyetem professzora
elmondta, hogy az intenzív fizikoterápia hatására a páciensek visszanyerték a motoros funkciókat. A háromféle rehabilitációs módszer sikeressége között viszont nem tapasztaltak szignifikáns eltérést.
"Egyes betegeknél jelentős javulás állt be, míg másoknál kisebb volt az előrelépés. Némelyek olyan komplex feladatok ellátására váltak képessé, amelyet nem tudtak volna a fizikoterápia előtt végrehajtani. Így akadt beteg, aki a kezelés előtt képtelen volt a kanalat a szájához emelni, a fizikoterápia után önállóan tudott enni" - magyarázta Janis Daly.
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/06/150612185547.htm
MTI
Hozzászólások