Javult a mesterséges megtermékenyítéssel született babák egészsége
Javultak a mesterséges megtermékenyítéssel született babák egészségi kilátásai, kevesebben születnek közülük kis súllyal vagy élettelenül - derül ki egy húsz évet felölelő tanulmányból.
Az asszisztált reprodukciós eljárással (ART) fogant, ám az első életévben meghalt babák száma is mérséklődött - mutatta ki a Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban született 92 ezer ART-baba adatait elemző kutatás, amely a témában eddig végzett legnagyobb léptékű, leghosszabb időtávú vizsgálat volt.
"A tanulmányozott húszéves időszakban a korai és a nagyon korai születés kockázatának jelentős visszaesését tapasztaltuk" - idézte a The Guardian online hírportálja a Human Reproduction című szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzőjének, Anna-Karina Aaris Henningsennek a szavait.
A Koppenhágai Egyetem kutatója elmondta: csökkent kicsi, vagyis 2500 gramm alatti, valamint a nagyon kicsi, 1500 gramm alatti súllyal világra jött, nem iker ART-babák aránya is.
A kutatók megvizsgálták 62 379 egyes és 29 758 ikerszülés adatait. A babák az említett négy észak-európai országban, mesterséges megtermékenyítéssel fogantak 1988 és 2007 között.
Az eredményeket összehasonlították az ugyanebben az időszakban spontán fogant babák két csoportjának: 362 215 egyes és 122 763 ikerszülésnek az adataival.
Henningsen szerint a technikai fejlődés és a lombikeljárásokban (IVF, in vitro fertilization) szerzett rutin is hozzájárult a javuláshoz.
"Ezen kívül jobb a minősége annak a közegnek, melyben a laboratóriumban az embriókat nevelik, jobbak a hormongyógyszerek, amelyek az elegendő számú, megfelelő minőségű petesejt kellő időben való termelődését segítik elő a női szervezetben" - tette hozzá a dán kutató.
Az ART-ikrek nagyjából 23 százalékos aránya változatlan volt a négy országban 1989 és 2002 között, majd csökkenni kezdett, 2007-re a mesterséges megtermékenyítéssel fogant babáknak már csak 11,6 százaléka volt iker.
A többes szülések arányának csökkenése jobb egészségi kilátásokkal járt együtt.
A várandósság 37. hete előtt világra jött, vagyis koraszülött babák 1988 és 1992 közötti 27 százalékos aránya 12,8 százalékra mérséklődött Svédországban. Ugyanerről az arányról Dániában 21,1, Finnországban 17,8 és Norvégiában 21 százalékra csökkent.
A kis súlyú, nem iker ART-babák aránya a felénél is kevesebbre mérséklődött az 1988-1992-as időszakról 2003-2007-re: 7,6-ról 3,2 százalék lett.
A kis súlyú ART-ikrek aránya ugyanekkor 17-ről 14 százalékra esett.
Henningsen szerint az eredmények meggyőzően bizonyították, hogy míg jelentősen emelkedett a mesterséges megtermékenyítések száma a vizsgált húsz évben, aközben az így világra jött babák - mindenek előtt a nem iker csecsemők - egészségi kilátásai látványosan javultak.
"A szembetűnő javulás legfontosabb tényezője a többes szülések arányának csökkenése, mely annak az elvnek köszönhető, hogy egyszerre, egy ciklusban csak egy embriót ültetnek be" - összegezte Henningsen.
(http://www.theguardian.com/society/2015/jan/21/health-ivf-babies-stillborn-births)
MTI
Az asszisztált reprodukciós eljárással (ART) fogant, ám az első életévben meghalt babák száma is mérséklődött - mutatta ki a Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban született 92 ezer ART-baba adatait elemző kutatás, amely a témában eddig végzett legnagyobb léptékű, leghosszabb időtávú vizsgálat volt.
"A tanulmányozott húszéves időszakban a korai és a nagyon korai születés kockázatának jelentős visszaesését tapasztaltuk" - idézte a The Guardian online hírportálja a Human Reproduction című szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzőjének, Anna-Karina Aaris Henningsennek a szavait.
A Koppenhágai Egyetem kutatója elmondta: csökkent kicsi, vagyis 2500 gramm alatti, valamint a nagyon kicsi, 1500 gramm alatti súllyal világra jött, nem iker ART-babák aránya is.
A kutatók megvizsgálták 62 379 egyes és 29 758 ikerszülés adatait. A babák az említett négy észak-európai országban, mesterséges megtermékenyítéssel fogantak 1988 és 2007 között.
Az eredményeket összehasonlították az ugyanebben az időszakban spontán fogant babák két csoportjának: 362 215 egyes és 122 763 ikerszülésnek az adataival.
Henningsen szerint a technikai fejlődés és a lombikeljárásokban (IVF, in vitro fertilization) szerzett rutin is hozzájárult a javuláshoz.
"Ezen kívül jobb a minősége annak a közegnek, melyben a laboratóriumban az embriókat nevelik, jobbak a hormongyógyszerek, amelyek az elegendő számú, megfelelő minőségű petesejt kellő időben való termelődését segítik elő a női szervezetben" - tette hozzá a dán kutató.
Az ART-ikrek nagyjából 23 százalékos aránya változatlan volt a négy országban 1989 és 2002 között, majd csökkenni kezdett, 2007-re a mesterséges megtermékenyítéssel fogant babáknak már csak 11,6 százaléka volt iker.
A többes szülések arányának csökkenése jobb egészségi kilátásokkal járt együtt.
A várandósság 37. hete előtt világra jött, vagyis koraszülött babák 1988 és 1992 közötti 27 százalékos aránya 12,8 százalékra mérséklődött Svédországban. Ugyanerről az arányról Dániában 21,1, Finnországban 17,8 és Norvégiában 21 százalékra csökkent.
A kis súlyú, nem iker ART-babák aránya a felénél is kevesebbre mérséklődött az 1988-1992-as időszakról 2003-2007-re: 7,6-ról 3,2 százalék lett.
A kis súlyú ART-ikrek aránya ugyanekkor 17-ről 14 százalékra esett.
Henningsen szerint az eredmények meggyőzően bizonyították, hogy míg jelentősen emelkedett a mesterséges megtermékenyítések száma a vizsgált húsz évben, aközben az így világra jött babák - mindenek előtt a nem iker csecsemők - egészségi kilátásai látványosan javultak.
"A szembetűnő javulás legfontosabb tényezője a többes szülések arányának csökkenése, mely annak az elvnek köszönhető, hogy egyszerre, egy ciklusban csak egy embriót ültetnek be" - összegezte Henningsen.
(http://www.theguardian.com/society/2015/jan/21/health-ivf-babies-stillborn-births)
MTI
Hozzászólások