Korábban népesíthették be Amerikát az emberek, mint feltételezték

Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen - állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal. Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak - számolt be róla a The Guardian online kiadása.
    

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak beléjük.

A brazil ásatási helyszínen, ahonnan a csontmedálok előkerültek, a díszek és az üledék vizsgálata megerősítette, hogy a medálok 25-27 ezer éve készülhettek. Ez azonban arra utal, hogy az Afrikából, majd Eurázsiából elvándorló emberek több ezer évvel korábban érkezhettek az amerikai kontinensre, mint az korábban vélték.
    

A második kivándorlás során ugyanez az embercsalád telepedett le Japánban, ami megmagyarázza, hogy miért olyan hasonlóak az Amerikában, Kínában és Japánban talált őskori nyílhegyek és lándzsák. Mirian Liza Alves Forancelli Pacheco, a brazil, francia és amerikai kutatók által készített tanulmány társszerzője, a brazil Sao Carlos Egyetem régésze szerint eredményeik és más, amerikai kontinensen talált leletek együttesen már felülírhatják az emberek Amerikába érkezésének idejével kapcsolatos eddigi elméletet.
    

Az elmúlt évtizedben kutatók már megkérdőjelezték azt a korábban elfogadott elméletet, hogy az emberek a Bering-szoroson át érkeztek az amerikai kontinensre, még mielőtt 15 ezer éve a víz elárasztotta volna. A csontdíszeket 30 éve fedezték fel a brazíliai Santa Elina régészeti helyszínen. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban szerdán publikált tanulmány részletesen elemzi a leletet, és kizárja azt a lehetőséget, hogy a csontokat több ezer évvel az állatok elpusztulása után találták meg az emberek, és abból faragták volna a medálokat.
    

A vizsgálat megállapította, hogy az állatok elpusztulása után legfeljebb pár évvel faragták ki a csontjaikból a medálokat, még jóval fosszilizálódásuk előtt. A csonttöredékek természetes formálódását is kizárták a tanulmány készítői. Az óriás lajhárok egykor Dél-Amerika legnagyobb teremtményei közé tartoztak, a hosszuk elérte a 3-4 métert, négy lábon jártak, éles karmaikkal pedig odukat is tudtak vájni. A testsúlyuk elérte a 450 kilogrammot, a szőrrel fedett bőrüknek pedig megcsontosodott része is volt, a most is élő tatukhoz hasonlóan.
    

Két éve egy másik kutatócsoport már arról számolt be, hogy 21-23 ezer éves emberi lábnyomokat találtak a mai Új-Mexikó területén, White Sands környékén. Miközben ezt egyes tudósok vitatták, egyéb mexikói régészeti helyszíneken találtak már 26 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétre valló bizonyítékot, és uruguayi leletek arra utaltak, hogy ott már 30 ezer éve éltek emberek.
    

Briana Pobiner paleontológus, a tanulmány társszerzője szerint "nagyon valószínűnek tűnik, hogy az emberek csoportjai több hullámban érkeztek az amerikai kontinensre".


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com