Magyarországra hoznák a "kozmikus fület" a gravitációs hullámok felfedezésén dolgozó magyar tudósok

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a "kozmikus fület".aderKéső estébe nyúló beszélgetés és élénk eszmecsere lett a találkozóból a Columbia Egyetemen, ahol az államfő a gravitációs hullámok felfedezésében részes, ezek létét bizonyító magyar tudósokkal, Márka Szabolccsal, Márka Zsuzsával és Bartos Imrével, valamint Haimann Zoltán asztrofizikussal találkozott.

A tudósok bemutatták különleges laboratóriumukat, és részletesen beavatták az államfőt az einsteini gravitációs elméletet bizonyító kutatásaikba; abba, hogyan sikerült megmérniük a gravitációs hullámokat, mit jelentenek a fekete lyukak, hogyan születnek és hogyan "halnak meg", és mi a jelentőségük, miért érdemes kémlelni az univerzumot.

Bartos Imre arról beszélt, hogy ez az eredmény csak a kezdet, eszköz a galaxisok rendszereinek további kutatásához, amely elvezethet a világegyetem s benne a Föld kialakulásának, létrejöttének megértéséhez, s talán még a jövő előrejelzéséhez is. Márka Zsuzsa, aki Márka Szabolcs felesége, elmesélte, hogyan készült a gravitációs hullámokat mérő detektor, amely javarészt az ő munkája.

Márka Szabolcs, a kutatócsoport vezetője, javaslatot is felvetett: Európában vetélkednek azért, hogy hol építsék meg a következő "kozmikus fület", vagyis azt az óriási műszert, amely méri az univerzumból érkező jeleket, köztük a gravitációs hullámokat. Márka úgy vélte, Magyarország is pályázhatna erre a kiemelt európai projektre.

"Már a hely is megvan, Gyöngyösoroszi lenne a legalkalmasabb, ott ugyanis bizonyítottan nem, vagy csak alig rezeg a Föld" - fogalmazott a nyíregyházi születésű, 41 éves tudós, akit a tekintélyes Forbes magazin a világ egyik legígéretesebb fiatal tudósaként mutatott be a napokban.

Márka Szabolcs szerint a magyar tudós társadalom is felkészült egy ilyen műszer kezelésére, sok a jó fizikus és asztrofizikus Magyarországon, s az ország nemzetközi hírnevét is öregbítené, ha sikerülne ezt a fejlesztést megvalósítani. A tudós felvetette azt is, hogy szorgalmazni kellene magyar egyetemisták, fiatal kutatók amerikai tanulmányainak elősegítését. "Aki jó tanuló, annak még tandíjra sincs szüksége" - szögezte le Márka Szabolcs.

A magyar kutatók megmutatták Áder Jánosnak ketrecben és zárt térben őrzött szúnyogjaikat is, amelyek a malária kórokozóját hordozhatják. Márka Szabolcs és kutatócsoportja ugyanis egymillió dollárt kapott Bill Gates és felesége alapítványától a szúnyogok elleni lézerfüggönyös védekezés kidolgozására.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com