Megtalálták a "világ legnagyobb növényét" Ausztrália nyugati partjainál

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén.Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el - írta a The Guardian online kiadása szerdán.
    

A Posidonia australis faj - más néven szálas gömbfű vagy szalagfű - gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.

Amikor azonban a tudósok az öböl tengerifű-szálainak genetikai különbségeit kezdték felderíteni, retélyre akadtak. A tudósok nagyjából 18 ezer genetikai jelzőanyagot (markert) vizsgáltak meg a faj változatai után kutatva, hogy egy helyreállítási projektben felhasználható példányokat válasszanak ki - mondta Jane Edgeloe, a Nyugat-ausztráliai Egyetem (UWA) kutató hallgatója.
    

Ehelyett azt fedezték fel, hogy ugyanaz a növény burjánzott szerteszét úgynevezett gyöktörzsei segítségével, amelyekkel a gyep terjed a talajon. "Úgy tűnik, a létező kétszáz négyzetkilométeres szalagfűmező egyetlen, kolóniát képező csemetéből terjedt szét" - mondta a kutató. Ez az egyetlen növény most is terül tovább, mint egy rét, miközben élőhelyet nyújt teknősöknek, delfineknek, dugongoknak, rákoknak, halaknak.
    

A szalagfű gyöktörzsei évente akár 35 centiméterre is megnőhetnek. Ennek alapján az amerikai tudományos akadémia lapjánban (PNAS) megjelent tanulmány szerzői úgy becsülték, legalább 4500 évre lehetett szüksége a hatalmas növénynek, hogy ekkora területet elborítson. A növény óriási, sűrű mezőket alakított ki, melyek egyes helyeken minden irányban akkora területet foglalnak el, ameddig a szem ellát. Szalagjai néhol csak tíz centiméteresek, máshol akár egyméteresek is lehetnek.
   

A növény azért is különleges, mert megtalálta a módját, hogy fennmaradjon a Shark-öböl helyenként kétszeres sótartalmú vizeiben. Az öböl vízmhőmérséklete 15 és akár 30 Celsius-fokos is lehet. Fennmaradása a tudósok szerint azzal függhetett össze, hogy a növény mindkét felmenőjének összes kromoszómáját megőrizte, ami "vele született" genetikai változatosságot jelent.
   

 "Ahelyett, hogy génjei felét az egyik, a másik felét a másik felmenőjétől kapta volna, a növény az összeset megtartotta" - magyarázta Elizabeth Sinclair, a tanulmány társszerzője. A Shark-öböl szalagfűjének mérete nagyjából 200 négyzetkilométer (20 ezer hektár), így jóval nagyobb, mint a világ leghatalmasabb növényeként emlegetett, 43 hektár kiterjedésű, Utah állambeli nyárfa.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com