Miért van a Marsnak két oldala?

A vörös bolygóval kapcsolatos legnagyobb kérdések, amelyekre máig keresik a választ.Aligha van még egy olyan bolygó, ami annyira érdekli az embereket, mint a Mars, amivel kapcsolatban mind a mai napig akad néhány nagy kérdésre, amelyre sokan keresik a választ, ám egyelőre nem találják azt.

Van a Marson víz? – Már sok bizonyítékot találtak arra, hogy a Marson egykoron víz volt, de azt még mindig nem tudni, hogy van-e még víz a bolygón. Ami biztos, hogy a Mars légköri nyomása túl alacsony (kb. egy százada a Földének) ahhoz, hogy a felszínen folyékony víz lehessen. Ugyanakkor olyan sötét és szűk vonalak vannak a bolygón, amelyek arra utalhat, hogy talán a Mars lejtőin sós víz folyik minden tavasszal.

Miért van a Marsnak két arculata? – A tudósok régóta kutatják, hogy mi a különbség a Mars két oldala között, és mi lehet annak az oka? Amit tudni lehet az, hogy a vörös bolygó északi féltekéje olyan sima és lapos, hogy ez a legsimább felület az egész Naprendszerben. Ennek oka az lehet, hogy a múltban nagy mennyiségű víz folyt át rajta.

A bolygó déli félteke már durva és kráteres, valamint 4 és 8 kilométerrel magasabb hegyek találhatók ott, mint az északi féltekén. Ez a kettősség arra utalhat, hogy régen egy hatalmas szikla ütődött a Mars északi feléhez, és az okozta a különbséget.

Mitől van metán a Marson – még ha kevés is? – 2003-ban fedezte fel a marsi űrszonda a legegyszerűbb szerves molekulát a vörös bolygó légkörében. A Földön sok légköri metán található, aminek oka, az élet.

Tehát nem volt annyira régen az a valami, ami azt okozta, hogy metán legyen a Mars levegőjében, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy élet volt a bolygón, hiszen akár vulkanikus működés következtében is kerülhetett metán a Mars légkörébe.

Voltak óceánok a Mars felszínén? – Több küldetés bebizonyította, hogy a Marsnak vannak olyan tulajdonságai, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a múltban elég meleg lehetett a bolygón ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.

Ezek olyan bizonyítékok, amelyek hatalmas óceánok jelenlétét feltételezik. Ilyen jellemző például a völgyhálózatok, a folyódelták, és az ásványi anyagok. A jelenlegi modellek viszont nem adnak magyarázatot arra, hogy miképpen lehetett ehhez elég meleg a Marson, elvégre a Nap gyengébben sütött, mint most.

Egyesek szerint erre a szél ad magyarázatot, mert vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy az ősi Mars légköre elég meleg volt ahhoz, hogy legalább a felszín egyik felén létrejöhessen folyékony víz. Más eredmények szerint az ősi Mars hideg és nedves volt.Tudnánk a Marson élni? – Ahhoz, hogy ez kiderüljön, valószínű, hogy el kell jutni a vörös bolygóra. 1969-ben azt tervezte a NASA, hogy elindít egy emberi Mars-küldetést 1981-ben, és 1988-ra állandó bázist épít ki rajta.

Ez a terv azonban kudarcot vallott, mert a NASA tudományos és technikai kihívásokkal került szembe a bolygóközi utazással kapcsolatban. Emellett az űrhajósok ki lettek volna téve az utazás borzalmainak, mint például az étel, a víz és az oxigén kérdéseinek, a mikrogravitás káros hatásainak, a tűz- és a sugárveszélynek.

Ráadásul az út során több millió kilométerre lenne minden segítség, valamint az űrhajósok éveket töltenének összezárva. A Marsra való leszállás, a munka, a bolygón való élet, és a visszaút rengeteg kihívást állítana az emberek elé, ám ennek ellenére az űrhajósok alig várják, hogy megtudják, mi várna rájuk a Marson, és már rengeteg önkéntes jelezte, hogy szívesen vállalja az utazást.

Vajon földi létünk a Marson kezdődött? – Korábban olyan meteoritokat fedeztek fel a szakemberek az Antarktiszon, amelyek kozmikus hatások következtében érkezhettek a Marsról, és olyan struktúrával rendelkeznek, mint amilyennel a Földön található mikrobák.

Több kutató nem biológiai, hanem kémiai vizsgálatot tanácsolt ezekre a struktúrákra, de a szakemberek egyelőre nem értenek egyet a kérdésben. Ezek a megállapítások növelik annak az esélyét, hogy a földi élet a Marson kezdődött, és meteoritok segítségével érkeztek az őseink a Földre.

Van élet a Marson? – A Viking 1 volt az első űrszonda, ami sikeresen landolt a Marson, méghozzá azzal a küldetéssel, hogy életre utaló jeleket keressen. Ennek az eredményei heves vitákat váltott ki a tudósok körében.

A szonda ugyanis olyan szerves molekulákat talált a Mars felszínén, mint a metil-klorid és a diklór-metán. Ezeket a vegyületeket azonban elutasították a szakemberek, mert úgy vélik, hogy csak földi szennyeződések, mert ezekkel az anyagokkal tisztítják az űrhajókat indulás előtt a Földön.

Jelenlegi tudásunk szerint a Mars felszíne egyáltalán nem kedvez az életnek. Ezt a hideg, a sugárzás, a hiper-szárazság, és az egyéb tényezők bizonyítják. Ugyanakkor a Földön is akadnak olyan élő szervezetek, amelyek extrém körülmények között élnek. Ilyenek például a hideg és száraz talajú antarktiszi körülmények között élő élőlények.

Mint tudjuk, a Földön szinte bárhol előfordulhat élet, ahol van folyékony víz, ezért nem meglepő, ha sokan arra is kíváncsiak, hogy volt-e valaha óceán a Marson, ha pedig volt, akkor élet is kialakult rajta? Ha igen, akkor fennmaradt-e? Erre a kérdésre azért lenne jó a választ találni, mert akkor kiderülhetne az is, hogy hogyan lehet, vagy nem lehet, kapcsolatot létesíteni az univerzum más életformáival.

(Forrás: noiportal.hu)