Miért van a Marsnak két oldala?

A vörös bolygóval kapcsolatos legnagyobb kérdések, amelyekre máig keresik a választ.Aligha van még egy olyan bolygó, ami annyira érdekli az embereket, mint a Mars, amivel kapcsolatban mind a mai napig akad néhány nagy kérdésre, amelyre sokan keresik a választ, ám egyelőre nem találják azt.

Van a Marson víz? – Már sok bizonyítékot találtak arra, hogy a Marson egykoron víz volt, de azt még mindig nem tudni, hogy van-e még víz a bolygón. Ami biztos, hogy a Mars légköri nyomása túl alacsony (kb. egy százada a Földének) ahhoz, hogy a felszínen folyékony víz lehessen. Ugyanakkor olyan sötét és szűk vonalak vannak a bolygón, amelyek arra utalhat, hogy talán a Mars lejtőin sós víz folyik minden tavasszal.

Miért van a Marsnak két arculata? – A tudósok régóta kutatják, hogy mi a különbség a Mars két oldala között, és mi lehet annak az oka? Amit tudni lehet az, hogy a vörös bolygó északi féltekéje olyan sima és lapos, hogy ez a legsimább felület az egész Naprendszerben. Ennek oka az lehet, hogy a múltban nagy mennyiségű víz folyt át rajta.

A bolygó déli félteke már durva és kráteres, valamint 4 és 8 kilométerrel magasabb hegyek találhatók ott, mint az északi féltekén. Ez a kettősség arra utalhat, hogy régen egy hatalmas szikla ütődött a Mars északi feléhez, és az okozta a különbséget.

Mitől van metán a Marson – még ha kevés is? – 2003-ban fedezte fel a marsi űrszonda a legegyszerűbb szerves molekulát a vörös bolygó légkörében. A Földön sok légköri metán található, aminek oka, az élet. A Mars esetében azt gyanítják a tudósok, hogy nagyjából 300 évvel ezelőtt még stabil lehetett a metán a bolygó légkörében.

Tehát nem volt annyira régen az a valami, ami azt okozta, hogy metán legyen a Mars levegőjében, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy élet volt a bolygón, hiszen akár vulkanikus működés következtében is kerülhetett metán a Mars légkörébe.

Voltak óceánok a Mars felszínén? – Több küldetés bebizonyította, hogy a Marsnak vannak olyan tulajdonságai, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a múltban elég meleg lehetett a bolygón ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.

Ezek olyan bizonyítékok, amelyek hatalmas óceánok jelenlétét feltételezik. Ilyen jellemző például a völgyhálózatok, a folyódelták, és az ásványi anyagok. A jelenlegi modellek viszont nem adnak magyarázatot arra, hogy miképpen lehetett ehhez elég meleg a Marson, elvégre a Nap gyengébben sütött, mint most.

Egyesek szerint erre a szél ad magyarázatot, mert vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy az ősi Mars légköre elég meleg volt ahhoz, hogy legalább a felszín egyik felén létrejöhessen folyékony víz. Más eredmények szerint az ősi Mars hideg és nedves volt.Tudnánk a Marson élni? – Ahhoz, hogy ez kiderüljön, valószínű, hogy el kell jutni a vörös bolygóra. 1969-ben azt tervezte a NASA, hogy elindít egy emberi Mars-küldetést 1981-ben, és 1988-ra állandó bázist épít ki rajta.

Ez a terv azonban kudarcot vallott, mert a NASA tudományos és technikai kihívásokkal került szembe a bolygóközi utazással kapcsolatban. Emellett az űrhajósok ki lettek volna téve az utazás borzalmainak, mint például az étel, a víz és az oxigén kérdéseinek, a mikrogravitás káros hatásainak, a tűz- és a sugárveszélynek.

Ráadásul az út során több millió kilométerre lenne minden segítség, valamint az űrhajósok éveket töltenének összezárva. A Marsra való leszállás, a munka, a bolygón való élet, és a visszaút rengeteg kihívást állítana az emberek elé, ám ennek ellenére az űrhajósok alig várják, hogy megtudják, mi várna rájuk a Marson, és már rengeteg önkéntes jelezte, hogy szívesen vállalja az utazást.

Vajon földi létünk a Marson kezdődött? – Korábban olyan meteoritokat fedeztek fel a szakemberek az Antarktiszon, amelyek kozmikus hatások következtében érkezhettek a Marsról, és olyan struktúrával rendelkeznek, mint amilyennel a Földön található mikrobák.

Több kutató nem biológiai, hanem kémiai vizsgálatot tanácsolt ezekre a struktúrákra, de a szakemberek egyelőre nem értenek egyet a kérdésben. Ezek a megállapítások növelik annak az esélyét, hogy a földi élet a Marson kezdődött, és meteoritok segítségével érkeztek az őseink a Földre.

Van élet a Marson? – A Viking 1 volt az első űrszonda, ami sikeresen landolt a Marson, méghozzá azzal a küldetéssel, hogy életre utaló jeleket keressen. Ennek az eredményei heves vitákat váltott ki a tudósok körében.

A szonda ugyanis olyan szerves molekulákat talált a Mars felszínén, mint a metil-klorid és a diklór-metán. Ezeket a vegyületeket azonban elutasították a szakemberek, mert úgy vélik, hogy csak földi szennyeződések, mert ezekkel az anyagokkal tisztítják az űrhajókat indulás előtt a Földön.

Jelenlegi tudásunk szerint a Mars felszíne egyáltalán nem kedvez az életnek. Ezt a hideg, a sugárzás, a hiper-szárazság, és az egyéb tényezők bizonyítják. Ugyanakkor a Földön is akadnak olyan élő szervezetek, amelyek extrém körülmények között élnek. Ilyenek például a hideg és száraz talajú antarktiszi körülmények között élő élőlények.

Mint tudjuk, a Földön szinte bárhol előfordulhat élet, ahol van folyékony víz, ezért nem meglepő, ha sokan arra is kíváncsiak, hogy volt-e valaha óceán a Marson, ha pedig volt, akkor élet is kialakult rajta? Ha igen, akkor fennmaradt-e? Erre a kérdésre azért lenne jó a választ találni, mert akkor kiderülhetne az is, hogy hogyan lehet, vagy nem lehet, kapcsolatot létesíteni az univerzum más életformáival.

(Forrás: noiportal.hu)


Hozzászólások

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

Megmagyarázhatatlan fény jelent meg a mocsarak felett

Megmagyarázhatatlan fény jelent meg a mocsarak felett

Rejtélyek, amelyekre nincs tudományos magyarázat.

http://ujhazak.com