Naponta több száz műanyagdarabot nyelnek le a folyópartokon élő madarak

Naponta több száz apró műanyagdarabot nyelnek le a folyópartokon élő madarak.A Cardiffi Egyetem kutatói által elkészített tanulmány a szakértők szerint az első bizonyítéka annak, hogy a folyókban lévő műanyag-szennyezés utat talált a vadvilágba és bekerült az táplálékláncba. A folyókat ötmilliméteres vagy annál kisebb műanyagdarabok, mikroműanyagok szennyezik, ezen belül megtalálható a vízben poliészter, polipropilén és nylon is. A vadvilágra kifejtett hatásuk egyelőre nem tisztázott.


    
A Cardiffi Egyetem tudósai megvizsgálták az úgynevezett vízirigófélékben (Cinclidae) talált műanyagot. Ezek a madarak a folyókban gázolnak vagy lemerülnek, hogy víz alatti rovarokkal táplálkozzanak - olvasható a BBC News hírportálon. Ezek a madarak naponta több száz műanyagdarabot nyelnek le, ezzel az anyaggal etetik fiókáikat is - mondta el Steve Ormerod, a Cardiffi Egyetem Vízkutató Intézetének munkatársa.
    

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a Wales déli részének folyóiban lévő rovarok felének szervezete tartalmaz mikroműanyagot. "A tény, hogy ilyen sok folyóbeli rovar fertőzött, elkerülhetetlenné teszi, hogy a halak, madarak és más ragadozók is megegyék ezeket a műanyaggal szennyezett zsákmányállatokat, de ez az első alkalom, hogy ez a táplálékláncon keresztüli átadás ilyen egyértelműen megmutatkozik a folyók mellett szabadon élő állatoknál" - mondta Joseph D'Souza kutató.
   

A tudósok a Brecon Beacons hegyvonulattól eredő és a Severn-torkolatba futó folyók mentén élő madaraktól származó ürüléket és visszaöklendezett táplálékot vizsgálták meg. Tizenöt helyszínen vettek mintákat felnőtt madaraktól és fiókáktól, a 166 minta mintegy felében találtak mikroműanyagot. A legnagyobb koncentrációt a városi helyszíneken mérték. A szennyeződés nagy része textilszálakból vagy építkezési anyagból származott. Becslések szerint a vízirigófélék mintegy 200 apró műanyagtöredéket nyelnek le az elfogyasztott rovarokkal együtt.
    

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a mikroműanyag jelen van még az óceánok legmélyebb rétegeiben is, bekerülnek az élő organizmusokba a rákoktól kezdve a fókákon át a vízi madarakig. A Global Change Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány elkészítésében az Exeteri Egyetem Greenpeace Kutatólaboratóriuma is részt vett.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

http://ujhazak.com