Szomjan halhatott a gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja

A gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja azért halhatott ki, mert nem volt elég ivóvizük - vélik amerikai tudósok.

A jégkorszak gigászainak egy kis populációja egy Alaszkához közeli szigeten élt, kipusztulásuk idejét nagyjából 5600 évvel ezelőttre teszik a tudósok - írta a BBC.

Mammuthus_3108268b

Úgy vélik, a melegedő éghajlat miatt a tavak sekélyebbé váltak, így a mamutok nem jutottak elég vízhez.
A gyapjas mamutok nagy része nagyjából 10 500 évvel ezelőtt halt ki, a vadászok és a környezeti változások okozták pusztulásukat a tudósok szerint.

A Bering-tenger Saint Paul-szigetén azonban még ötezer évig létezett egy csoportjuk. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, ezt a populációt más veszély fenyegette, mint a kontinenseken élő társaikat.

A jégkorszak utáni felmelegedés miatt a tengerszint emelkedett, a mamutoknak otthont adó sziget mérete zsugorodott. Ez azzal járt, hogy néhány tó a tenger martaléka lett. A gyapjas mamutoknak egyre kevesebb, egyre sekélyebb vízvételi helyen kellett osztozniuk.

Russell Graham, a tanulmány vezető szerzője, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója szerint az óriási állatok, miközben rendszeresen jártak vízért a tavakhoz, kitaposták a növényzetet, ahogy ma is teszik ezt az elefántok.

"Így semmi sem gátolta meg, hogy az erózióval talajrétegek csússzanak a tavakba, ami szintén ártott az ivóvíznek. Ha nem volt elég eső vagy olvadó hó, hogy feltöltse a tavakat, akkor az állatok igen gyorsan elpusztulhattak" - mondta Graham.

Az elefánt napi 70-200 liter vizet iszik, a tudósok feltételezik, hogy a mamut is hasonló mennyiséget fogyasztott. Ha egy hónapra kiszáradt egy tó, ez az abból ivó állatok végét jelentette Graham szerint.

A kutatók úgy vélik, a jelenleg zajló globális felmelegedés ugyanilyen következményekkel járhat a kisebb szigeteken.

Love Dalen, a svéd természettudományi múzeum evolúcióbiológusa - aki nem vett részt a kutatásban -, azt fűzte a tanulmányhoz, hogy a Saint Paul-sziget mamutpopulációjának kihalása valószínűleg a legalaposabban tanulmányozott, történelem előtti fajpusztulás.

"A tanulmány rávilágít, mennyire érzékenyek a kisebb populációk a környezeti változásokra" - írta Dalen.

MTI

Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com