Új álskorpió-fajt fedeztek fel Magyarországon

Új álskorpió-fajt fedeztek fel Magyarországon. A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek.Az ősi álskorpiót Novák János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék; Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár, valamint Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársának közreműködésével egy kutatócsoport nemrégiben fedezte fel a késő kréta korú (86,3-83,6 millió éves) ajkai borostyánkövek egyikében. A fossziláról a Cretaceous Research nevű szakmai folyóiratban adtak tudományos leírást a kutatók - tájékoztatta az ELTE az MTI-t szerdán.
    

Közleményük szerint az álskorpiók a pókszabásúak osztályába tartoznak, nagyon hasonlítanak a skorpiókra, de sokkal kisebbek azoknál, és nincs méregtövisük. Ragadozók, kicsiny ízeltlábúakkal táplálkoznak. Bár a legidősebb szárazföldi apró ízeltlábú állatok közé tartoznak, 25 ma élő családjuk közül mindössze 14-et ismernek a fosszíliákból, amelyek többsége az eocén korból származó európai borostyánokban maradt fenn.
    

A borostyánkő az egykor élt növények megkövesedett gyantája, amelyben sok esetben őrződnek meg kisebb-nagyobb állati és növényi részek, ezek az úgynevezett zárványok. Az ajkait néven ismert borostyántípus az egykori ajkai kőszénbányászat egyik "mellékterméke" volt, és a helyi szénbányászat 2004-es megszűnése óta különleges ritkaságnak számít. Az ízeltlábú-zárványokat tartalmazó darabokat évek óta publikálják, eddig előkerültek pókok, bogarak, darazsak, kétszárnyúak és csótányok zárványai is. Az ajkai kőszén más ősmaradványokban is rendkívül gazdag, ismert innen hatalmas mennyiségű puhatestű-fosszília, de gerincesek, köztük dinoszauruszok maradványai is.
    

A most leírt álskorpió-zárvány a tudományra nézve új fajt képvisel, amelyet Ajkagarypinus stephani névre kereszteltek a kutatók. A névadás a lelőhelyre és Szabó István amatőr ősmaradványgyűjtőre utal, aki a zárványtartalmú ajkaitdarabot felajánlotta a tudomány számára. "A zárvány sajnos nem teljes, az állat utóteste szinte teljesen hiányzik. A rendelkezésre álló morfológiai bélyegek ennek ellenére elegendőek voltak ahhoz, hogy az ajkai álskorpiót tudományra új fajként és új genuszként írjuk le" - idézték a közleményben Novák Jánost, a kutatás vezetőjét.
    

Az Ajkagarypinus stephani a Garypinidae álskorpiócsalád tagja, amelynek ma élő tagjai főleg a világ trópusi és szubtrópusi területein élnek, jellemzően nedves avarban, fakéreg vagy kövek alatt fordulnak elő. Az ajkai ős-álskorpió a Garypinidae család eddig ismert második legidősebb képviselője.  Mint írták, az új faj ajkai kőszénmocsárban való jelenléte izgalmas adalék az itteni ősi ízeltlábú-fauna kompozícióját illetően. A mai álskorpiók egyes képviselőire jellemző a nagyobb állatokba kapaszkodás révén való terjedés (forézis), így elképzelhető, hogy az egykor egy szigetvilág részeként létezett ajkai kőszénmocsárba is hasonlóan juthattak el ezek a kis pókszabásúak.
    

Az ajkaitba zárt ősi álskorpió a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményébe került. A kutatómunkát tovább folytatják újabb ajkaitzárványok vizsgálatával. A kutatást a Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport (ELTE), a Német Elektronszinkrotron (DESY, Hamburg) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

Megmagyarázhatatlan fény jelent meg a mocsarak felett

Megmagyarázhatatlan fény jelent meg a mocsarak felett

Rejtélyek, amelyekre nincs tudományos magyarázat.

Óriások csontjaira bukkantak a régészek az egyik dél-kínai barlangban

Óriások csontjaira bukkantak a régészek az egyik dél-kínai barlangban

Megdöbbentő dolgok, amelyek barlangokból kerültek elő.

Történelmi tévhitek

Történelmi tévhitek

A mai napig sokan rosszul tudják ezeket a dolgokat!

http://ujhazak.com