Vérből és CT-felvételekből azonosítaná az infarktuskockázatot egy magyar kutató

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán - írta az MTI-nek eljuttatott közleményében az egyetem csütörtökön.Maurovich-Horvat Pál kutatócsoportja az elmúlt években képi diagnosztikai (radiomikai) háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel azonosíthatók a nagy rizikójú felrakódások, vagyis plakkok a koszorúerekben.

    
A következő szakaszban biomarkerek segítségével, egyszerű vérvétellel akarják kiszűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata. A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első tünet már maga az infarktus - magyarázta Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense az egyetem portálján.
    

Népegészségügyi jelentősége miatt a kutatások fókuszában áll a téma az egész világon, hiszen ha meglennének az eszközeink az infarktus előrejelzésére és megelőzésére, a várható élettartam tíz évvel nőne - mutatott rá.

A kutatócsoport az elmúlt években olyan radiomikai, matematikai és háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokon alapuló módszereket dolgozott ki, amelyekkel egy szív-CT-felvételen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az infarktus szempontjából nagy rizikójú és a stabil plakkok (koszorúerekben lévő felrakódások) között.
    

Szabad szemmel vagy az eddig ismert eljárásokkal nem feltétlenül azonosíthatók a valóban veszélyt jelentő plakkok, amelyek sok koleszterint és gyulladásos sejtet tartalmaznak - emelte ki Maurovich-Horvat Pál. A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló vizsgálatban minden egyes plakkból több ezer mintázatot azonosítottak és azt is meg tudták nézni, melyikben zajlanak aktív anyagcsere-folyamatok.
    

A kutatócsoport azt is elemezte, hogy a szív CT-felvételéből lehet-e hasonló mélységű információt nyerni, mint a szövettani vizsgálatból. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a szövettan alapján dönthető el, hogy nagy rizikójú-e az adott plakk vagy sem, ugyanakkor a koszorúerekből szövettani mintát élő betegből nem lehet venni.
    

A kutatócsoport arra jutott, hogy a több száz paramétert vizsgáló radiomikai analízisükkel nagy pontossággal el tudták különíteni a különböző típusú plakkokat a CT-felvétel alapján is. Eredményeiket a napokban publikálták a legnagyobb presztízsű radiológiai szaklapban, a Radiologyban. A következő ötéves kutatási szakaszban - építve az eddigi eredményekre - azon dolgoznak, hogy akár egy vérvétellel ki tudják szűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata, és így érdemes náluk szív-CT vizsgálatot végezni.
    

A Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézettel együttműködve ezért olyan biomarkereket - biológiai jelzőanyagokat - keresnek, amelyek koszorúér-betegségre utalnak. A kutatásnak ebben a második szakaszában külön hangsúlyt helyeznek majd az infarktuson átesett betegekre, akik a legnagyobb rizikójú csoportnak számítanak.
   

Maurovich Horvat-Pál a portálnak elmondta: változó, hogy kutatási eredményeik mennyi idő alatt jelennek meg a mindennapi diagnosztikai munkában. Az infarktus kialakulásáért felelős plakkok alaktani vizsgálata során korábban általa felismert és leírt jelet, melyet az asztalkendő gyűrűjéhez hasonlított, már vizsgálják a klinikai munkában.
    

Maurovich-Horvat Pál először 2013-ban kapott támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában. A közelmúltban elnyert újabb öt évre szóló pályázat keretében az eddigi eredményekre építve folytatják a kutatást.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Ezeknek a nőknek a munkája sokat segített, hogy jobban megértsük a világot

Ezeknek a nőknek a munkája sokat segített, hogy jobban megértsük a világot

Tíz női tudós, aki szenvedélyesen kereste a válaszokat az élet kérdéseire.

84 éve nem látott égi jelenség lesz ma!

84 éve nem látott égi jelenség lesz ma!

Utoljára 1935-ben fordult elő, hogy a szeptemberi telihold péntek 13-ra esett.

Ember-egér kimérával feszegeti a határokat a tudomány

Ember-egér kimérával feszegeti a határokat a tudomány

Egy sor etikai kérdést vetnek fel az állatokban növesztett emberi szervek, amelyekkel transzplantációra váró betegek életét igyekeznek megmenteni a tudósok.

Ősi építmények ejtették ámulatba a régészeket

Ősi építmények ejtették ámulatba a régészeket

Lenyűgöző történetekre derítettek fényt a tudósok a közelmúltban.

Felfedezése dacára szorították háttérbe Rosalind Franklint

Felfedezése dacára szorították háttérbe Rosalind Franklint

Öt inspiráló, úttörő női tudós, akiről méltatlanul kevés szó esik.

Négy terület, amelyen Leonardo da Vinci a kortársai előtt járt

Négy terület, amelyen Leonardo da Vinci a kortársai előtt járt

Jócskán megelőzte a korát az 500 éve elhunyt tudós.

5 elszánt nő, aki történelmet írt a pszichológiában

5 elszánt nő, aki történelmet írt a pszichológiában

Ismerd meg Hortensia Amaro, Vonnie McLoyd, Gail Wyatt, Margaret Beale Spencer és Marigold Linton történetét!

A kínai császár elrendelte az ország összes könyvének elégetését

A kínai császár elrendelte az ország összes könyvének elégetését

Ismerj meg néhány megdöbbentő, kevéssé ismert történelmi tényt!

Hazánk legizgalmasabb régészeti lelőhelyei

Hazánk legizgalmasabb régészeti lelőhelyei

Látogass el a legkülönlegesebb ásatási helyszínekre!

Miről szólt a Bosszúállók terve?

Miről szólt a Bosszúállók terve?

Spoileres magyarázat a Végjáték legfontosabb cselekményéről.

http://ujhazak.com