A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeztek Vizsolyban
A bibliát magyar nyelve lefordító Károli Gáspárra emlékeztek szombaton, ünnepi istentiszteleten az abaúji Vizsoly református templomában: a református bibliatudós 425 évvel ezelőtt fejezte be a szentírás magyar nyelvre fordítását.
Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi elnöke igehirdetésében egyebek mellett azt mondta: a vizsolyi Biblia azért született meg, hogy "legyen a mi népünk körében igaz Isten-ismeret, hogy le ne alacsonyodjunk, hanem felemeltessünk, mert csak az igaz Isten-ismeret védhet meg azoktól a félelmetes erőktől, amik ma is körülöttünk vannak..."
Emlékeztetett arra, hogy a vizsolyi templomból egykor ellopták a Károli-bibliát, de visszakerült, mert "az Isten gondoskodik arról, hogy legyenek őrállók..." Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi gyülekezet református lelkipásztora külön köszöntötte Károli Gáspár családjának oldalági leszármazottját, a 90 éves Károli Lászlóné Kovács Ilonát, majd felolvasta Balog Zoltán levelét.
Az emberi erőforrások minisztere egyebek mellett az írta a gyülekezetnek, hogy a reformáció nem egyéb, mint a Bibliában foglalt isteni igének, a kijelentésnek újra és újra való megélése. Vizsolyban minden magyarok kincsét őrzik nagy odaadással, a mára már hungarikummá lett első teljes magyar Bibliát.
Ez a könyv a legrégibb fennmaradt teljes szövegű magyar nyelvre fordított szentírás, (...) ez az örökség messze túlmutat a magyar reformáció történetén - írta a miniszter. Levelében kitért arra is, hogy Károli Gáspár bibliafordítása a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének egyik mérföldköve, mai irodalmi nyelvünk megalapozója, olyan alkotás, amely mindnyájunk magyarságtudatának meghatározó eleme.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: a vizsolyi Biblia ma is isteni szó, a fél évezredes reformációval lett nyilvánvalóvá, hogy az egyház feladata az élet minden viszonylatában hirdetni Isten igéjét. Károli Gáspár a Biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével.
A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon. A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is szolgálta, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.
(Forrás: MTI)
Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi elnöke igehirdetésében egyebek mellett azt mondta: a vizsolyi Biblia azért született meg, hogy "legyen a mi népünk körében igaz Isten-ismeret, hogy le ne alacsonyodjunk, hanem felemeltessünk, mert csak az igaz Isten-ismeret védhet meg azoktól a félelmetes erőktől, amik ma is körülöttünk vannak..."Emlékeztetett arra, hogy a vizsolyi templomból egykor ellopták a Károli-bibliát, de visszakerült, mert "az Isten gondoskodik arról, hogy legyenek őrállók..." Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi gyülekezet református lelkipásztora külön köszöntötte Károli Gáspár családjának oldalági leszármazottját, a 90 éves Károli Lászlóné Kovács Ilonát, majd felolvasta Balog Zoltán levelét.
Az emberi erőforrások minisztere egyebek mellett az írta a gyülekezetnek, hogy a reformáció nem egyéb, mint a Bibliában foglalt isteni igének, a kijelentésnek újra és újra való megélése. Vizsolyban minden magyarok kincsét őrzik nagy odaadással, a mára már hungarikummá lett első teljes magyar Bibliát.
Ez a könyv a legrégibb fennmaradt teljes szövegű magyar nyelvre fordított szentírás, (...) ez az örökség messze túlmutat a magyar reformáció történetén - írta a miniszter. Levelében kitért arra is, hogy Károli Gáspár bibliafordítása a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének egyik mérföldköve, mai irodalmi nyelvünk megalapozója, olyan alkotás, amely mindnyájunk magyarságtudatának meghatározó eleme.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: a vizsolyi Biblia ma is isteni szó, a fél évezredes reformációval lett nyilvánvalóvá, hogy az egyház feladata az élet minden viszonylatában hirdetni Isten igéjét. Károli Gáspár a Biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével.
A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon. A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is szolgálta, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások