A félelem megeszi a lelket
Mi történik a lélekkel és a tudattal a halál után? És mit is jelent pontosan a mennyország fogalma? A halál utáni élet paradox volta valamint a lélekkel kapcsolatos hitek és hiedelmek vezették Daniel Ogilvie professzort a New Jersey-i Rutgers Egyetem munkatársát, hogy kurzust indítson A lélekkel kapcsolatos hitek okai és következményei címen. A kurzus olyan népszerűségre tett szert az évek során, hogy a professzor képtelen nyugdíjba vonulni.
A személyiségpszichológia és a filozófia területén jártas Ogilvie professzor gyerekkorában gyakran fantáziált arról, hogy milyen lehet halottnak lenni: egy koporsóba zárva látta magát, amint fázik és nagyon magányos. Évekkel később saját 4 éves kislánya hasonló aggodalmakkal küzdött, mondván "nem akarok olyan dolog lenni, ami meghal". A gyermekkorban még oly hamisítatlan érdeklődés a halál felfoghatatlan mivolta iránt, úgy tűnik, az évek múlásával a különböző vallások által kínált magyarázatokban konszolidálódik. Ogilvie professzor szerint azonban a probléma abban gyökerezik, hogy a mennyországot és annak különböző variációit kész tényként tárjuk gyermekeink elé, és nem áruljuk el nekik azt a nagyon is lényeges momentumot, hogy ez csupán egy lehetséges alternatíva: ez az, amiben hiszünk. Ezek a mélyen bevésődött és féltve őrzött nézetek vezetnek többek között a vallásháborúk kirobbanásához.
Az emberi faj egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága az, hogy képes fizikailag jelen lenni egy adott helyen, a képzelet révén pedig szimultán máshol. Példának okáért, amikor a professzor gyermekként halottnak képzelte magát, azt egy olyan állapotként jelenítette meg a fantáziája, amikor magányos és fázik. Tehát a halál utáni állapothoz érzeteket asszociált, amiből az következik, hogy a psziché továbbra is működőképes, ergo valaminek kell lennie "odaát". A gyermekek azért fogadják el olyan hamar a halál utáni élet és a lélek fogalmát, mert eredendően azt gyanítják, hogy valaminek túl kell élnie.
A különböző vallások mintha versenyt folytatnának az ügyben, hogy milyen úton-módon lehet mennybe jutni. A cél közös, az előírások azonban eltérőek. S bár a vallás az évezredek során többnyire az emberek javát szolgálta, többek között a szociális kontroll és a csoport-összetartás révén, nem hunyhatunk szemet azonban afölött a tény fölött, hogy a különböző vallási közösségekhez tartozó emberek nagy valószínűséggel nem kedvelik egymást túlságosan.
A professzor a kurzus folyamán kimondottan arra koncentrál, hogy a diákok között folyamatos párbeszéd és építő vita alakuljon ki annak érdekében, hogy megismerjék egymás elképzeléseit a vallással, halállal és a halál utáni élettel kapcsolatban. Ogilvie professzor bízik abban, hogy ha képesek vagyunk megkérdőjelezni saját elképzeléseinket és párbeszéd által megismerni a velünk szemben álló fél nézeteit, akkor a világban létező feszültség jelentősen csökkenni fog.
Forrás: www.ted.com
Hozzászólások