Erdő Péter megnyitotta a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszust előkészítő programot (2.rész)
Erdő Péter a karizmák ünnepén megbízólevelet adott át háromszáz "missziós küldöttnek", aki 2020-ig segíti a plébániák felkészülését. A bíboros a világkongresszusról szólva úgy fogalmazott: "a cél az, hogy erősítsük a saját hitünket az oltáriszentségben, és megmutassuk a világnak is a katolikus meggyőződés erejét".
Az Eucharisztikus Világkongresszus a hívők találkozója egymással, ugyanakkor a hívő világ találkozója a tágabb környezettel, mindennek a középpontjában pedig maga Jézus Krisztus áll - tette hozzá. Erdő Péter felidézte: az első eucharisztikus kongresszusokat a 19. század második felében rendezték. Eleinte csak nemzeti, regionális találkozókat tartottak, később vált nemzetközi programmá, ahol a szervező ország is bemutatkozik a világ előtt.
Kitért arra is, hogy az eucharisztia görög szó, eredetileg hálaadást jelent. Magyarul három dolgot is jelöl: egyrészt a szentmise, az eucharisztikus ünneplés, másrészt a szentáldozás, harmadrészt az oltáriszentség. A bíboros szólt arról, hogy Jézus Krisztus az utolsó vacsorát együtt ünnepelte a tanítványaival, és ezen a vacsorán vette kezébe a kenyeret és a kelyhet, változtatta át saját testévé és vérévé, és ekkor mondta ki, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Hozzátette: a szentmiseáldozat az első időktől a kereszténység életének középponti eleme.
A kenyértörés, amelyet az első keresztények házaknál végeztek, a keresztények "legsajátosabb, legtitkosabb" cselekménye, amelyből később az egyházi élet gazdagsága fakadt. A minden évben hagyományosan húsvéthétfőn Máriaremetén megtartott családi napon plébániák, iskolák, szerzetesi közösségek és lelkiségi mozgalmak mutatkoznak be a templomkertben felállított sátrakban.
(FOTÓ)
MTI
Az Eucharisztikus Világkongresszus a hívők találkozója egymással, ugyanakkor a hívő világ találkozója a tágabb környezettel, mindennek a középpontjában pedig maga Jézus Krisztus áll - tette hozzá. Erdő Péter felidézte: az első eucharisztikus kongresszusokat a 19. század második felében rendezték. Eleinte csak nemzeti, regionális találkozókat tartottak, később vált nemzetközi programmá, ahol a szervező ország is bemutatkozik a világ előtt.
Kitért arra is, hogy az eucharisztia görög szó, eredetileg hálaadást jelent. Magyarul három dolgot is jelöl: egyrészt a szentmise, az eucharisztikus ünneplés, másrészt a szentáldozás, harmadrészt az oltáriszentség. A bíboros szólt arról, hogy Jézus Krisztus az utolsó vacsorát együtt ünnepelte a tanítványaival, és ezen a vacsorán vette kezébe a kenyeret és a kelyhet, változtatta át saját testévé és vérévé, és ekkor mondta ki, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Hozzátette: a szentmiseáldozat az első időktől a kereszténység életének középponti eleme.
A kenyértörés, amelyet az első keresztények házaknál végeztek, a keresztények "legsajátosabb, legtitkosabb" cselekménye, amelyből később az egyházi élet gazdagsága fakadt. A minden évben hagyományosan húsvéthétfőn Máriaremetén megtartott családi napon plébániák, iskolák, szerzetesi közösségek és lelkiségi mozgalmak mutatkoznak be a templomkertben felállított sátrakban.
(FOTÓ)
MTI
Hozzászólások