Erdő Péter: Mindszenty szerepvállalása csak a hitén keresztül érthető meg
Mindszenty József történelmi szerepvállalása csak a hitén keresztül érthető meg - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek csütörtökön az MTI-nek.
Erdő Péter azután beszélt erről, hogy a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium 56-os megemlékezésén megáldotta a Mindszenty-szobrot, amelyet alapításának 330., újraalapításának 20. évfordulója alkalmából kapott Budapest legrégebbi középiskolája.
A bíboros hangsúlyozta, a hercegprímás fennmaradt emlékirataiból egyértelműen látszik, hogy elkötelezettsége és a magyar nép iránti szeretete is a hitéből táplálkozott. Saját helytállását nem politikai szerepként értékelte, hanem "engesztelésként, szenvedését és imáit áldozatul ajánlotta föl az egyházért és a magyarságért" - fogalmazott.
Mindszenty József 56-os szerepéről szólva elmondta, hogy noha a felsőpetényi házi őrizetéből kiszabadított és Budapestre kísért hercegprímás a forradalmi eseményekben nem vett részt, szimbolikus alakja volt forradalomnak.
Nevét felfestették a budapesti villamosokra, az emberek napokon keresztül várták, hogy megszólaljon a rádióban - idézte fel a bíboros.
Amikor végül november 3-án elhangzott híres rádióbeszéde, már nagyon közel voltak a szovjet csapatok, így beszédében tulajdonképpen már búcsúzott a forradalmi Budapesttől - tette hozzá Erdő Péter.
A bíboros kitért arra is, hogy miután Mindszenty József 1971-ben elhagyta az amerikai követséget és Magyarországot, rendszeresen látogatta a nyugaton élő magyar közösségeket. Erdő Péter hozzátette: elődje nagy örömmel üdvözölte a II. vatikáni zsinat döntését a népnyelvű liturgiáról, mert úgy látta, hogy az anyanyelvű szentmise fontos segítség a szórványban élő magyarságnak, hogy megőrizze identitását.
MTI
Erdő Péter azután beszélt erről, hogy a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium 56-os megemlékezésén megáldotta a Mindszenty-szobrot, amelyet alapításának 330., újraalapításának 20. évfordulója alkalmából kapott Budapest legrégebbi középiskolája.
A bíboros hangsúlyozta, a hercegprímás fennmaradt emlékirataiból egyértelműen látszik, hogy elkötelezettsége és a magyar nép iránti szeretete is a hitéből táplálkozott. Saját helytállását nem politikai szerepként értékelte, hanem "engesztelésként, szenvedését és imáit áldozatul ajánlotta föl az egyházért és a magyarságért" - fogalmazott.
Mindszenty József 56-os szerepéről szólva elmondta, hogy noha a felsőpetényi házi őrizetéből kiszabadított és Budapestre kísért hercegprímás a forradalmi eseményekben nem vett részt, szimbolikus alakja volt forradalomnak.
Nevét felfestették a budapesti villamosokra, az emberek napokon keresztül várták, hogy megszólaljon a rádióban - idézte fel a bíboros.
Amikor végül november 3-án elhangzott híres rádióbeszéde, már nagyon közel voltak a szovjet csapatok, így beszédében tulajdonképpen már búcsúzott a forradalmi Budapesttől - tette hozzá Erdő Péter.
A bíboros kitért arra is, hogy miután Mindszenty József 1971-ben elhagyta az amerikai követséget és Magyarországot, rendszeresen látogatta a nyugaton élő magyar közösségeket. Erdő Péter hozzátette: elődje nagy örömmel üdvözölte a II. vatikáni zsinat döntését a népnyelvű liturgiáról, mert úgy látta, hogy az anyanyelvű szentmise fontos segítség a szórványban élő magyarságnak, hogy megőrizze identitását.
MTI
Hozzászólások