Felszentelték a gazdagréti Szent Angyalok-templomot
Huszonhat évvel az alapkőletétel után szombaton felszentelte a gazdagréti Szent Angyalok-templomot Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.
Erdő Péter a szertartáson felidézte: az 1980-as években, amikor felépült és benépesedett a gazdagréti lakótelep, még nem emelhettek templomot. Lipp László akkori kelenföldi káplán azonban "beleszeretett a gondolatba, hogy templomot építsen ebben a festői környezetben". Az épület alapkövét 1990. március 30-án Paskai László bíboros, esztergomi érsek tette le.
Erdő Péter homíliájában azért imádkozott, hogy az új templom "felemelje az ide belépők lelkét és szellemét" az "Istennel való találkozás magasságáig", hiszen ez az a cél, amelyre az ember élete irányul. "Ezért olyan nagyszerű - tette hozzá -, hogy a templom messziről is látható, és a lakótelep szürkeségéből kiemelkedve az ég felé mutat."
Erdő Péter kitért arra is, hogy templomszenteléskor a névadó szent ereklyéit el szokták helyezni az oltárban. Mivel azonban az új templom névadói, az angyalok szellemi lények, a bíboros négy libanoni szent ereklyéjét hozta magával a szertartásra, amelyeket tavaszi libanoni útján a maronita katolikus egyháztól kapott. Legyen ez a templom olyan hely, ahol "imáinkkal kifejezhetjük szolidaritásunkat a közel-keleti üldözött keresztényekkel" - kérte a bíboros.
A szertartáson részt vett mások mellett Simicskó István honvédelmi miniszter, a XI. kerület országgyűlési képviselője, Hoffmann Tamás, a XI. és Pokorni Zoltán a XII. kerület polgármestere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatkért felelős helyettes államtitkára.
A plébániától kapott tájékoztató szerint a templomépítés 1994-ben kezdődött Koppányi Imre tervei alapján. Lipp László olyan épületegyüttest álmodott meg, amelyben a szakrális funkció mellett kulturális, közösségi terek is helyet kapnak. A félig elkészült épületet 2002-ben Paskai László áldotta meg, és azóta használja is a közösség.
Lipp László 2009 augusztusában bekövetkezett halála után a templomépítést a jelenlegi plébános, Szederkényi Károly folytatta. Az építkezés több évnyi szünet után 2013-ban vett újabb lendületet, amikor a közösség egymilliárd forintos kormányzati támogatást kapott az épületkomplexum befejezésére.
Az újabb építkezés során a templom déli és északi, valamint az utcai oldalán kisebb méretű, közösségi tereket biztosító épületszárnyakat építettek, nyitott pergolával. Megtörtént továbbá a templomtér teljes szigetelése, a padló és a fal burkolása.
A templomhajó lépcsőzetes elrendezésű, amfiteátrum jellegű, bükkfa padsorai az erdélyi Sepsiszentgyörgyön készültek, és összesen 450 ülőhelyet biztosítanak. A templom oltárképe a szlovén származású, világhírű jezsuita mozaikművész, Marko Ivan Rupnik alkotása, akinek művei a világ jelentősebb zarándokhelyeit, így Lourdes-ot, Fatimát, valamint a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely szabadtéri oltárát is ékesítik.
A római Centro Aletti műhelyében előkészített mozaikokat májusban a művész húsz tanítványával helyezte el Gazdagréten. A templomépület korábban szerkezetkészen maradt déli szárnyában vendégházat, munkatársi ebédlőt, szerkesztőséget, valamint stúdiót is kialakítottak, az északi szárny pedig közösségi ház lett előadóteremmel és könyvtárral. Az északi épületszárnyban kaptak helyet az irodák és a levéltár.
(Forrás: MTI)
Erdő Péter a szertartáson felidézte: az 1980-as években, amikor felépült és benépesedett a gazdagréti lakótelep, még nem emelhettek templomot. Lipp László akkori kelenföldi káplán azonban "beleszeretett a gondolatba, hogy templomot építsen ebben a festői környezetben". Az épület alapkövét 1990. március 30-án Paskai László bíboros, esztergomi érsek tette le.Erdő Péter homíliájában azért imádkozott, hogy az új templom "felemelje az ide belépők lelkét és szellemét" az "Istennel való találkozás magasságáig", hiszen ez az a cél, amelyre az ember élete irányul. "Ezért olyan nagyszerű - tette hozzá -, hogy a templom messziről is látható, és a lakótelep szürkeségéből kiemelkedve az ég felé mutat."
Erdő Péter kitért arra is, hogy templomszenteléskor a névadó szent ereklyéit el szokták helyezni az oltárban. Mivel azonban az új templom névadói, az angyalok szellemi lények, a bíboros négy libanoni szent ereklyéjét hozta magával a szertartásra, amelyeket tavaszi libanoni útján a maronita katolikus egyháztól kapott. Legyen ez a templom olyan hely, ahol "imáinkkal kifejezhetjük szolidaritásunkat a közel-keleti üldözött keresztényekkel" - kérte a bíboros.
A szertartáson részt vett mások mellett Simicskó István honvédelmi miniszter, a XI. kerület országgyűlési képviselője, Hoffmann Tamás, a XI. és Pokorni Zoltán a XII. kerület polgármestere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatkért felelős helyettes államtitkára.
A plébániától kapott tájékoztató szerint a templomépítés 1994-ben kezdődött Koppányi Imre tervei alapján. Lipp László olyan épületegyüttest álmodott meg, amelyben a szakrális funkció mellett kulturális, közösségi terek is helyet kapnak. A félig elkészült épületet 2002-ben Paskai László áldotta meg, és azóta használja is a közösség.
Lipp László 2009 augusztusában bekövetkezett halála után a templomépítést a jelenlegi plébános, Szederkényi Károly folytatta. Az építkezés több évnyi szünet után 2013-ban vett újabb lendületet, amikor a közösség egymilliárd forintos kormányzati támogatást kapott az épületkomplexum befejezésére.
Az újabb építkezés során a templom déli és északi, valamint az utcai oldalán kisebb méretű, közösségi tereket biztosító épületszárnyakat építettek, nyitott pergolával. Megtörtént továbbá a templomtér teljes szigetelése, a padló és a fal burkolása.
A templomhajó lépcsőzetes elrendezésű, amfiteátrum jellegű, bükkfa padsorai az erdélyi Sepsiszentgyörgyön készültek, és összesen 450 ülőhelyet biztosítanak. A templom oltárképe a szlovén származású, világhírű jezsuita mozaikművész, Marko Ivan Rupnik alkotása, akinek művei a világ jelentősebb zarándokhelyeit, így Lourdes-ot, Fatimát, valamint a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely szabadtéri oltárát is ékesítik.
A római Centro Aletti műhelyében előkészített mozaikokat májusban a művész húsz tanítványával helyezte el Gazdagréten. A templomépület korábban szerkezetkészen maradt déli szárnyában vendégházat, munkatársi ebédlőt, szerkesztőséget, valamint stúdiót is kialakítottak, az északi szárny pedig közösségi ház lett előadóteremmel és könyvtárral. Az északi épületszárnyban kaptak helyet az irodák és a levéltár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások