Ferenc pápa a római zsinagógába látogat
Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: Várakozás előzi meg Ferenc pápa látogatását a római zsinagógába vasárnap délután. Ferenc pápa a harmadik egyházfő, aki az olasz főváros zsinagógájába látogat.
Ferenc pápát Riccardo Di Segni főrabbi, a római zsidó közösség vezetője fogadja. Európa egyik legnagyobb zsinagógájában a római és az olaszországi zsidó közösség, valamint a nemzetközi zsidóság tagjai is jelen lesznek. A főrabbi és a pápa beszédet mond. Háromszáz újságíró akkreditáltatta magát az eseményre.
Az első pápa, aki zsinagógába látogatott és éppen a rómaiba, II. János Pál volt, hat évvel pápává választása után, 1986. április 13-án. Az akkori főrabbi Elio Toaff, a holokauszt túlélője fogadta a lengyel pápát. A német XVI. Benedek 2010. január 17-én látogatott el a római zsinagógába.
Ugyanezen a napon keresi fel Ferenc pápa is a római zsinagógát. Olaszországban január 17. a zsidó-keresztény párbeszéd napja. A január 17. dátum közel esik a január 27-i holokauszt emléknaphoz is. Ferenc pápa látogatása nem sokkal követi a Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozat megjelenésének ötvenedik évfordulóját.
A Nostra Aetate az 1965-ben véget ért II. Vatikáni Zsinat történelmi záródokumentumaként ismert, a katolikus egyháznak a nem keresztény vallásokkal, mindenekelőtt a zsidósággal való kapcsolatáról. Az évforduló alkalmából a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős vatikáni bizottság decemberben dokumentumot bocsátott ki, amely közös fellépést sürgetett a zsidókkal szembeni faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A dokumentum arra is kitér, hogy a katolikusoknak nem szabadna a zsidók áttérítésére törekedniük.
Amikor 2013 októberében, a római zsidók deportálásának hetvenedik évfordulóján, Ferenc pápa a római főrabbit fogadta a Vatikánban, az egyházfő kijelentette: "ellentmondásnak számít, ha egy keresztény antiszemita. Gyökerei a zsidóságban húzódnak: egy keresztény nem lehet antiszemita. Az antiszemita érzelmek súlyosan sértik Istent".
Ferenc pápa első külföldi útja (a még elődje programjában szereplő brazíliai utat nem számítva) a Szentföldre vezetett 2014 májusában. "Ferenc pápa látogatása a római zsinagógába azért különbözik elődjeiétől, mivel ő az első egyházfő, aki a pápává választása előtt már közös könyvet adott ki egy rabbival folytatott párbeszédről" - nyilatkozta az említett könyvben szereplő rabbi, Abraham Skorka a Buenos Airesben működő Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium rektora, aki Ferenc pápa személyes barátja és a Szentföldre is elkísérte.
Bruno Forte érsek, az olasz püspöki kar (Cei) a zsidósággal való párbeszédért felelős bizottságának elnöke szerint Ferenc pápa vasárnapi látogatását az a "gazdag személyes kapcsolat" teszi rendkívülivé, amelyet már Buenos Aires érsekeként a zsidósággal alakított ki.
A pápának a római zsinagógába való látogatása számos kérdést érinthet. Riccardo Di Segni az izraeli sajtónak nyilatkozva azon reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa beszédében kijelenti, hogy a keresztényeknek nem kell áttérítenie a zsidókat. Téma lehet az is, hogy január elején életbe lépett a Vatikán és a Palesztin Hatóság június végén aláírt megállapodása, amellyel a Szentszék államként ismerte el Palesztinát. Ez ellen Izrael tiltakozott.
Az 1901-1904 között épített római zsinagóga az egykori gettóban emelkedik. Róma minden pontjáról látni magas kupoláját. A zsinagóga a Rómát kettészelő Tevere-folyó egyik partján található, légvonalban pontosan szemben a folyó túloldalán emelkedő Szent Péter-bazilikával.
(Forrás: MTI)
Ferenc pápát Riccardo Di Segni főrabbi, a római zsidó közösség vezetője fogadja. Európa egyik legnagyobb zsinagógájában a római és az olaszországi zsidó közösség, valamint a nemzetközi zsidóság tagjai is jelen lesznek. A főrabbi és a pápa beszédet mond. Háromszáz újságíró akkreditáltatta magát az eseményre.Az első pápa, aki zsinagógába látogatott és éppen a rómaiba, II. János Pál volt, hat évvel pápává választása után, 1986. április 13-án. Az akkori főrabbi Elio Toaff, a holokauszt túlélője fogadta a lengyel pápát. A német XVI. Benedek 2010. január 17-én látogatott el a római zsinagógába.
Ugyanezen a napon keresi fel Ferenc pápa is a római zsinagógát.
A Nostra Aetate az 1965-ben véget ért II. Vatikáni Zsinat történelmi záródokumentumaként ismert, a katolikus egyháznak a nem keresztény vallásokkal, mindenekelőtt a zsidósággal való kapcsolatáról. Az évforduló alkalmából a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős vatikáni bizottság decemberben dokumentumot bocsátott ki, amely közös fellépést sürgetett a zsidókkal szembeni faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A dokumentum arra is kitér, hogy a katolikusoknak nem szabadna a zsidók áttérítésére törekedniük.
Amikor 2013 októberében, a római zsidók deportálásának hetvenedik évfordulóján, Ferenc pápa a római főrabbit fogadta a Vatikánban, az egyházfő kijelentette: "ellentmondásnak számít, ha egy keresztény antiszemita. Gyökerei a zsidóságban húzódnak: egy keresztény nem lehet antiszemita. Az antiszemita érzelmek súlyosan sértik Istent".
Ferenc pápa első külföldi útja (a még elődje programjában szereplő brazíliai utat nem számítva) a Szentföldre vezetett 2014 májusában. "Ferenc pápa látogatása a római zsinagógába azért különbözik elődjeiétől, mivel ő az első egyházfő, aki a pápává választása előtt már közös könyvet adott ki egy rabbival folytatott párbeszédről" - nyilatkozta az említett könyvben szereplő rabbi, Abraham Skorka a Buenos Airesben működő Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium rektora, aki Ferenc pápa személyes barátja és a Szentföldre is elkísérte.
Bruno Forte érsek, az olasz püspöki kar (Cei) a zsidósággal való párbeszédért felelős bizottságának elnöke szerint Ferenc pápa vasárnapi látogatását az a "gazdag személyes kapcsolat" teszi rendkívülivé, amelyet már Buenos Aires érsekeként a zsidósággal alakított ki.
A pápának a római zsinagógába való látogatása számos kérdést érinthet. Riccardo Di Segni az izraeli sajtónak nyilatkozva azon reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa beszédében kijelenti, hogy a keresztényeknek nem kell áttérítenie a zsidókat. Téma lehet az is, hogy január elején életbe lépett a Vatikán és a Palesztin Hatóság június végén aláírt megállapodása, amellyel a Szentszék államként ismerte el Palesztinát. Ez ellen Izrael tiltakozott.
Az 1901-1904 között épített római zsinagóga az egykori gettóban emelkedik. Róma minden pontjáról látni magas kupoláját. A zsinagóga a Rómát kettészelő Tevere-folyó egyik partján található, légvonalban pontosan szemben a folyó túloldalán emelkedő Szent Péter-bazilikával.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások