Kihívások a katolikus egyház számára
Miközben a Vatikánban, a katolikus világ "fővárosában", az új pápát megválasztó konklávéra, illetve annak pontos időpontjára készülnek, a figyelem is kicsit jobban a katolikus egyház, az egyházban és a hitéletben zajló folyamatok felé fordult. Továbbgondolva a kérdést: van-e összefüggés a leendő pápa személye és országa és az adott térség vallásossága között.
Olaszország Európa számos országához hasonlóan csökkenő számú katolikus hívőt és vele párhuzamosan csökkenő számú papi vagy szerzetesi hivatást választó fiatalt mondhat magáénak.
Olaszország, s azon belül is Assissi a katolicizmus szívének tekinthető. Évszázadok óta zarándokok ezrei keresik fel a várost, ahonnan a ferencesség indult. A város kiváló példája a vallásos áhítat és az építészet összefonódásának. A BBC stábja ezt a helyszínt választotta arra, hogy kiderítse milyen a katolikus egyház mai helyzete Olaszországban, s kitekintve Európában és szerte a világban.
Olaszországban a katolikus hívők életkora magas, az egyház elöregszik. A fiatalok egyre kevésbé hallják meg az Úr, hívó szavát, kevésbé valószínű, hogy vallásosnak vallják magukat, távolabb kerültek az egyháztól. A templomba is kevésbé járnak, mint szüleik, nagyszüleik.
A papi, szerzetesi hivatást valló kevés számú novícius közül pedig nem mindenki Európában látta meg a napvilágot. A fejlődő országokban a katolikus egyház ereje töretlen, illetve mutat növekedést.
Az egyház csökkenő befolyása nemcsak Olaszországra jellemző: a hagyományosan katolikus többségű Franciaországban, Spanyolországban vagy Írországban a helyzet még inkább szembeötlő. Száz évvel ezelőtt három katolikusból kettő még európai volt, ma ez az arány már csak egy a négyhez. Ez a kérdés élénken foglalkoztatta XVI. Benedek pápát is. A nyugati világ új evangelizációját tűzte ki célul, a fejlett országok embereit vissza szerette volna hódítani az egyház számára. S a feladatot megörökli az új pápa is: hogyan lehet csökkenteni az egyre mélyülő szakadékot a konzervatív, hierarchikus felépítésű Vatikán és a távoli vidékeken működő templomok között.
Mindebből a Vatikán falain belül semmi nem látszik. A pápaválasztó kardinálisok kétharmada európai illetve észak-amerikai, és az egyház központja továbbra is a Vatikán marad. Reformok bevezetését sem garantálná egy afrikai, dél-amerikai vagy ázsiai pápa, hiszen ott épp a katolicizmus konzervatív ága dominál. Nagy feladat elé néz az új pápa. Egyfelől a szükséges nyitást is véghez kell vinnie, a dogmáktól el kell szakadnia, másfelől a vatikáni kúriát is szorosan kell fognia. A leköszönő pápa magasra tette a mércét.
Forrás: www.bbc.co.uk/news/world-europe-21694860, és ujszo.com/online/kulfold/2013/03/01/meg-kell-reformalni-a-katolikus-egyhazat
Olaszország Európa számos országához hasonlóan csökkenő számú katolikus hívőt és vele párhuzamosan csökkenő számú papi vagy szerzetesi hivatást választó fiatalt mondhat magáénak.Olaszország, s azon belül is Assissi a katolicizmus szívének tekinthető. Évszázadok óta zarándokok ezrei keresik fel a várost, ahonnan a ferencesség indult. A város kiváló példája a vallásos áhítat és az építészet összefonódásának. A BBC stábja ezt a helyszínt választotta arra, hogy kiderítse milyen a katolikus egyház mai helyzete Olaszországban, s kitekintve Európában és szerte a világban.
Olaszországban a katolikus hívők életkora magas, az egyház elöregszik. A fiatalok egyre kevésbé hallják meg az Úr, hívó szavát, kevésbé valószínű, hogy vallásosnak vallják magukat, távolabb kerültek az egyháztól. A templomba is kevésbé járnak, mint szüleik, nagyszüleik.
A papi, szerzetesi hivatást valló kevés számú novícius közül pedig nem mindenki Európában látta meg a napvilágot. A fejlődő országokban a katolikus egyház ereje töretlen, illetve mutat növekedést.
Az egyház csökkenő befolyása nemcsak Olaszországra jellemző: a hagyományosan katolikus többségű Franciaországban, Spanyolországban vagy Írországban a helyzet még inkább szembeötlő. Száz évvel ezelőtt három katolikusból kettő még európai volt, ma ez az arány már csak egy a négyhez. Ez a kérdés élénken foglalkoztatta XVI. Benedek pápát is. A nyugati világ új evangelizációját tűzte ki célul, a fejlett országok embereit vissza szerette volna hódítani az egyház számára. S a feladatot megörökli az új pápa is: hogyan lehet csökkenteni az egyre mélyülő szakadékot a konzervatív, hierarchikus felépítésű Vatikán és a távoli vidékeken működő templomok között.
Mindebből a Vatikán falain belül semmi nem látszik. A pápaválasztó kardinálisok kétharmada európai illetve észak-amerikai, és az egyház központja továbbra is a Vatikán marad. Reformok bevezetését sem garantálná egy afrikai, dél-amerikai vagy ázsiai pápa, hiszen ott épp a katolicizmus konzervatív ága dominál. Nagy feladat elé néz az új pápa. Egyfelől a szükséges nyitást is véghez kell vinnie, a dogmáktól el kell szakadnia, másfelől a vatikáni kúriát is szorosan kell fognia. A leköszönő pápa magasra tette a mércét.
Forrás: www.bbc.co.uk/news/world-europe-21694860, és ujszo.com/online/kulfold/2013/03/01/meg-kell-reformalni-a-katolikus-egyhazat
Hozzászólások