Mindszenty Józsefre emlékeztek újmiséjének századik évfordulóján a Vas megyei Csehimindszenten
Mindszenty József bíboros, hercegprímásra emlékeztek újmiséjének századik évfordulóján szombaton szülőfalujában, Csehimindszenten.A Vas megyei község katolikus temploma előtti téren Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét, amelyen részt vett Alberto Bottari de Castello Magyarország apostoli nunciusa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Erdő Péter szentbeszédében elmondta: Mindszenty József szülői házának egyszerűsége a názáreti ház képét idézi, a "ház lelke" pedig mélyen vallásos édesanyja, aki a bíboros életében mindvégig erősítő, éltető, eligazító jó szellem maradt.
Szólt arról, hogy Mindszenty fáradhatatlanul dolgozott, odaadóan imádkozott és mindig tevékeny szeretettel fordult a közösség gondjai felé, miközben életében gyakran találkozott az erőszakkal, a szenvedéssel, amelynek nemcsak szemlélője, hanem maga is elszenvedője volt.
Püspöki és később prímási megnyilatkozásai világosak és erőteljesek voltak, stílusukban gyakran egyéniek, de a bennük szereplő témák és állásfoglalások mégis hasonlítanak számos más püspöki és pápai beszédhez megnyilatkozáshoz - hangsúlyozta.
Erdő Péter szerint a katolikus püspököknek azért kell foglalkozniuk városuk, országuk, népük ügyeivel, mert a világnézet, a vallás, a gyakorlatban is következményekkel jár. Szavai szerint ugyanakkor nem elsősorban a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad iránymutatást az embernek.
"A püspök szerepe a tanúságtétel, és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között" - mondta.
Erdő Péter szentbeszédében rámutatott: amikor Mindszenty József elfogadta a prímási kinevezést, tudatában volt annak, hogy az milyen következményekkel járhat. Végrendeletében maga vallott erről amikor megjegyezte:" olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel".
Mindszenty József rendíthetetlenül képviselte mindazt, amiben hitt, teljes szívéből és lelkéből szerette Istent és embertársait, érzékeny volt minden sérelemre és embertelenségre, szenvedélyesen szerette a hazáját és az egyházát. Szavai szerint Mindszenty, akinek boldoggá avatási ügye már a római szakaszban jár, méltó arra, hogy példaképünk legyen.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében biztos erkölcsi iránytűnek nevezte Mindszenty József életpéldáját, akiről szólva kiemelte: soha nem kellett felülvizsgálnia értékrendjét és nézeteit, mindig a jó oldalon állt.
Szavai szerint lelkisége évtizedeken keresztül a nemzeti identitás megtartását jelentette mind a határon túl, száműzetésben élni kényszerült magyarok számára, sőt jelentős szerepe volt abban is, hogy felnyitotta a nyugati országok szemét a szocialistának nevezett ideológia lényegét illetően.
A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy Mindszenty Józsefet egyaránt üldözték a nácik és a bolsevikok, ezzel bizonyítva, hogy mindkét ideológia keresztényellenes és emberellenes. Semjén Zsolt szerint Mindszenty József életszentségét ma már ellenségei sem kérdőjelezik meg, Magyarország új alaptörvénye pedig teljesen rehabilitálta felfogását, vagyis azt, hogy alkotmányos és állampolgári kötelességének tett eleget, amikor beleavatkozott a politikába.
A szentmise befejező részében a hívek Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak, majd Déri Péter csehimindszeti plébános mondott köszönetet azoknak, akik lehetővé tették a község katolikus templomának felújítását, amit alig két hete szentelt újra Veres András szombathelyi megyéspüspök.
Elmondása szerint szintén állami támogatásból és adományokból sikerült felújítani Mindszenty szülőházát is, amely ma múzeumként és zarándokhelyként szolgál.
(Forrás: MTI)
Erdő Péter szentbeszédében elmondta: Mindszenty József szülői házának egyszerűsége a názáreti ház képét idézi, a "ház lelke" pedig mélyen vallásos édesanyja, aki a bíboros életében mindvégig erősítő, éltető, eligazító jó szellem maradt.
Szólt arról, hogy Mindszenty fáradhatatlanul dolgozott, odaadóan imádkozott és mindig tevékeny szeretettel fordult a közösség gondjai felé, miközben életében gyakran találkozott az erőszakkal, a szenvedéssel, amelynek nemcsak szemlélője, hanem maga is elszenvedője volt.
Püspöki és később prímási megnyilatkozásai világosak és erőteljesek voltak, stílusukban gyakran egyéniek, de a bennük szereplő témák és állásfoglalások mégis hasonlítanak számos más püspöki és pápai beszédhez megnyilatkozáshoz - hangsúlyozta.
Erdő Péter szerint a katolikus püspököknek azért kell foglalkozniuk városuk, országuk, népük ügyeivel, mert a világnézet, a vallás, a gyakorlatban is következményekkel jár. Szavai szerint ugyanakkor nem elsősorban a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad iránymutatást az embernek.
"A püspök szerepe a tanúságtétel, és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között" - mondta.
Erdő Péter szentbeszédében rámutatott: amikor Mindszenty József elfogadta a prímási kinevezést, tudatában volt annak, hogy az milyen következményekkel járhat. Végrendeletében maga vallott erről amikor megjegyezte:" olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel".
Mindszenty József rendíthetetlenül képviselte mindazt, amiben hitt, teljes szívéből és lelkéből szerette Istent és embertársait, érzékeny volt minden sérelemre és embertelenségre, szenvedélyesen szerette a hazáját és az egyházát. Szavai szerint Mindszenty, akinek boldoggá avatási ügye már a római szakaszban jár, méltó arra, hogy példaképünk legyen.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében biztos erkölcsi iránytűnek nevezte Mindszenty József életpéldáját, akiről szólva kiemelte: soha nem kellett felülvizsgálnia értékrendjét és nézeteit, mindig a jó oldalon állt.
Szavai szerint lelkisége évtizedeken keresztül a nemzeti identitás megtartását jelentette mind a határon túl, száműzetésben élni kényszerült magyarok számára, sőt jelentős szerepe volt abban is, hogy felnyitotta a nyugati országok szemét a szocialistának nevezett ideológia lényegét illetően.
A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy Mindszenty Józsefet egyaránt üldözték a nácik és a bolsevikok, ezzel bizonyítva, hogy mindkét ideológia keresztényellenes és emberellenes. Semjén Zsolt szerint Mindszenty József életszentségét ma már ellenségei sem kérdőjelezik meg, Magyarország új alaptörvénye pedig teljesen rehabilitálta felfogását, vagyis azt, hogy alkotmányos és állampolgári kötelességének tett eleget, amikor beleavatkozott a politikába.
A szentmise befejező részében a hívek Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak, majd Déri Péter csehimindszeti plébános mondott köszönetet azoknak, akik lehetővé tették a község katolikus templomának felújítását, amit alig két hete szentelt újra Veres András szombathelyi megyéspüspök.
Elmondása szerint szintén állami támogatásból és adományokból sikerült felújítani Mindszenty szülőházát is, amely ma múzeumként és zarándokhelyként szolgál.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások