Szakértő: Magyarország jó úton halad a gyermekkori elhízás megelőzésében
A szakértő elmondta: 1975 óta tízszeresére nőtt az elhízott gyerekek száma, a rohamos növekedés oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás mellett a környezetben keresendő, ugyanis ma olyan környezetben élünk, hogy nehéz egészségesen élni.
Kovács Viktória megjegyezte: sok a "kísértés", és - sajnos - az egészséges élelmiszer drága is. Emlékeztetett, hogy október 11-én volt az elhízás világnapja, amely a gyermekkori elhízás növekvő trendjére hívja fel a figyelmet, és ennek apropóján készítettek felmérést a magyarországi helyzetről. Elmondta: Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, ezzel európai viszonylatban a középmezőnybe tartozunk. Hozzátette: a dél-európai államokban, például Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban ez az arány 40 százalék, Finnországban és Svédországban pedig 11-12 százalék körüli.
Kovács Viktória szerint a 2010-es adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy nem nő a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma, ennek hátterében valószínűleg az elmúlt időszak intézkedései állnak, mint a mindennapos testnevelés bevezetése, a menzareform vagy az iskolai gyümölcsprogram. A szakértő felhívta a figyelmet arra, régebben az volt a vélekedés, hogy a túlsúlyos gyerekek "kinövik" a súlyfeleslegüket, a felmérés szerint azonban a mai életmóddal ez nem következik be.
Az elhízott kisiskolások fele felnőttként is elhízott lesz, az elhízott serdülőkorúaknak pedig 80 százaléka marad elhízott felnőttként is - jegyezte meg.
MTI
Kovács Viktória megjegyezte: sok a "kísértés", és - sajnos - az egészséges élelmiszer drága is. Emlékeztetett, hogy október 11-én volt az elhízás világnapja, amely a gyermekkori elhízás növekvő trendjére hívja fel a figyelmet, és ennek apropóján készítettek felmérést a magyarországi helyzetről. Elmondta: Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, ezzel európai viszonylatban a középmezőnybe tartozunk. Hozzátette: a dél-európai államokban, például Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban ez az arány 40 százalék, Finnországban és Svédországban pedig 11-12 százalék körüli.
Kovács Viktória szerint a 2010-es adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy nem nő a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma, ennek hátterében valószínűleg az elmúlt időszak intézkedései állnak, mint a mindennapos testnevelés bevezetése, a menzareform vagy az iskolai gyümölcsprogram. A szakértő felhívta a figyelmet arra, régebben az volt a vélekedés, hogy a túlsúlyos gyerekek "kinövik" a súlyfeleslegüket, a felmérés szerint azonban a mai életmóddal ez nem következik be.
Az elhízott kisiskolások fele felnőttként is elhízott lesz, az elhízott serdülőkorúaknak pedig 80 százaléka marad elhízott felnőttként is - jegyezte meg.
MTI
Hozzászólások