Bakator bor- és gasztrofesztivál Bihardiószegen
Második alkalommal rendezte meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált Bihardiószeg önkormányzata szombaton a helyi Zichy-kastély kertjében. A hagyományőrző kulturális programot az idén Debrecen városa és a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség is támogatta - mondták el a szervezők az MTI-nek.
A fesztivál látogatói 19 borászat 48 féle borát kóstolhatták, a helyi gasztronómiai különlegességek mellett pedig Boros László Venesz-díjas debreceni mesterszakács és Rózsa Péter balmazújvárosi biogazda is készített ételt az asztalra, miközben a fesztivál színpadán helyi és környékbeli kulturális csoportok léptek fel.
Az adományozás alakalmából Papp László, Debrecen polgármestere ellátogatott Heit Lóránd pincészetébe, ő volt az a fiatal borász, aki 2011-ben elsőként telepített újra Bakator-oltványokat Bihardiószegen.
Papp László akkor az MTI-nek elmondta: Debrecen ezer szállal kötődik az egykor a város szőlőskertjének nevezett Érmellékhez. A 17-18. században sok debreceni polgár vásárolt ott szőlőt, mert a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra. A polgármester felidézte, hogy abban az időben szüret idején Debrecenben szünetelt a közigazgatás, maga a debreceni polgármester is Érmelléken szüretelt.
Debrecen most is elkötelezett Érmellék fejlődésében: túl azon, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely segíti a Bakator bor- és gasztrofesztivál megrendezését, őshonos, nemesített Bakator-szőlőoltványok adományozásával évről évre támogatja az egykor híres szőlőfajta újrahonosítását és a helyi borkultúra fejlesztését - tette hozzá a debreceni polgármester.
Papp László közvetítő szerepet vállalt annak érdekében, hogy az érmelléki borvidéken is felhasználhassák a jövőben a Debreceni Egyetem Mádon épülő szőlő és borkutató központjának eredményeit. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere - maga is borász - felidézte, hogy a 18. században a Bakator szőlő és bor volt a zászlóshajója Érmelléknek és Diószegnek.
A fesztivál megnyitóján meggyőződésének adott hangot, hogy az elmúlt években létrejött helyi és határon átnyúló együttműködés azt üzeni: a szőlészetnek és borászatnak van jövője Érmelléken. A polgármester szerint egyébként egyre több borturista érdeklődik az Érmelléki borvidék iránt, és az utóbbi években egyre több érmelléki bor szerepel eredményesen a különböző borversenyeken.
Kovács Pál borszakíró az MTI-nek elmondta, hogy a Debreceni Borozó című újság az elsők között karolta fel Érmellék és emblematikus szőlőjének, a Bakatornak az ügyét. A szakember szerint minden ott élőnek büszkének kell lennie arra a történelmi örökségre, amit számos leírt történet tanúsít. Széchenyi Istvánt idézte, aki a IV. Hessen-Homburg Huszárezred hadnagyaként 1821-1825 között Bihardiószegen tartózkodott, és nagyra becsülte az ott termett könnyű fehérborokat, mondván: "fehér asztali borainkat, úgymint a könnyű Érmellékit, Lajoshegyit, Somlait, Neszmélyit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem".
(Forrás: MTI)
A fesztivál látogatói 19 borászat 48 féle borát kóstolhatták, a helyi gasztronómiai különlegességek mellett pedig Boros László Venesz-díjas debreceni mesterszakács és Rózsa Péter balmazújvárosi biogazda is készített ételt az asztalra, miközben a fesztivál színpadán helyi és környékbeli kulturális csoportok léptek fel.
A fesztivál idejére már gyökeret eresztettek azok a Bakator-szőlőoltványok, amelyeket Debrecen városa és a Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete támogatásával kaptak tavasszal fiatal érmelléki borászok.
Papp László akkor az MTI-nek elmondta: Debrecen ezer szállal kötődik az egykor a város szőlőskertjének nevezett Érmellékhez. A 17-18. században sok debreceni polgár vásárolt ott szőlőt, mert a jó érmelléki bor biztos megélhetést biztosított számukra. A polgármester felidézte, hogy abban az időben szüret idején Debrecenben szünetelt a közigazgatás, maga a debreceni polgármester is Érmelléken szüretelt.
Debrecen most is elkötelezett Érmellék fejlődésében: túl azon, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely segíti a Bakator bor- és gasztrofesztivál megrendezését, őshonos, nemesített Bakator-szőlőoltványok adományozásával évről évre támogatja az egykor híres szőlőfajta újrahonosítását és a helyi borkultúra fejlesztését - tette hozzá a debreceni polgármester.
Papp László közvetítő szerepet vállalt annak érdekében, hogy az érmelléki borvidéken is felhasználhassák a jövőben a Debreceni Egyetem Mádon épülő szőlő és borkutató központjának eredményeit. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere - maga is borász - felidézte, hogy a 18. században a Bakator szőlő és bor volt a zászlóshajója Érmelléknek és Diószegnek.
A fesztivál megnyitóján meggyőződésének adott hangot, hogy az elmúlt években létrejött helyi és határon átnyúló együttműködés azt üzeni: a szőlészetnek és borászatnak van jövője Érmelléken. A polgármester szerint egyébként egyre több borturista érdeklődik az Érmelléki borvidék iránt, és az utóbbi években egyre több érmelléki bor szerepel eredményesen a különböző borversenyeken.
Kovács Pál borszakíró az MTI-nek elmondta, hogy a Debreceni Borozó című újság az elsők között karolta fel Érmellék és emblematikus szőlőjének, a Bakatornak az ügyét. A szakember szerint minden ott élőnek büszkének kell lennie arra a történelmi örökségre, amit számos leírt történet tanúsít. Széchenyi Istvánt idézte, aki a IV. Hessen-Homburg Huszárezred hadnagyaként 1821-1825 között Bihardiószegen tartózkodott, és nagyra becsülte az ott termett könnyű fehérborokat, mondván: "fehér asztali borainkat, úgymint a könnyű Érmellékit, Lajoshegyit, Somlait, Neszmélyit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem".
(Forrás: MTI)
Hozzászólások