Kovács Műhely – egy valódi szegedi legenda

A hatvanas évek végén, a hetvenes években, de még nyolcvanasok elején is az egyik legfontosabb tudnivaló volt a Bécs és Belgrád között gyakorta megforduló autósoknak, hogy van Szegeden, a városba bevezető úton, a Kossuth Lajos sugárúton egy autószerelő műhely, a Kovács mérnöké, ahol szinte bármilyen kocsit kiváló minőségben megjavítanak, ha szükségessé válik.

Márpedig olykor szükség volt a beavatkozásra. A határokon átkelni ugyan nem volt egyszerű, de kellett. Jugoszláv és török vendégmunkások, osztrák és német üzletemberek, az Adria déli csücskéhez tartó nyaralók útja is erre vezetett az akkor még E5-ösként ismert főúton, amelyen egyre sűrűsödött a nemzetközi forgalom is.



Nem volt még autópálya, az autók nagyobb igénybevételnek voltak kitéve, és bizony Magyarországon nem a nyugati gépkocsitípusok uralták az utakat. Kevés szerelő volt az ilyen autókra felkészülve, de még inkább gondot okozott az autóalkatrészek pótlása. Márpedig Kovács István autószerelő műhelyében többnyire autóalkatrész is akadt a szaktudás mellé. De magában a városban is tudták az autósok: bizonyos típusokkal és bizonyos problémákkal leginkább a Kovács mérnökhöz kell menni. Még a szaktársak is küldték bizonyos problémákkal a vevőket, vagy csak halkan elismerték: na, ezzel Kovács mérnökhöz kellett mennem tanácsért, vagy ezt a darabot csak ott tudtam beszerezni.

És néha az utcákon büszkén feszítő, új, vagy szinte újnak kinéző divatos kocsik is a sugárúti kapun gördültek ki, miután javítható roncsból, donorautóból, eredeti gyári alkatrészek felhasználásával újjáépítették, sok tudással, leleménnyel és még több papírmunkával. Nem egyszer a motorcsere után karosszériacserét is be kellett jegyezni a forgalmiba, amíg lábra állt, valójában megépült a vágyott autó. „Ma már nem kell autót építeni, mert lehet venni. És ma már a legtöbbet nem javítják, hanem cserélik benne azt, ami elromlott” – mondta a híres szegedi szerelő, amikor már inkább csak egy-egy bontott alkatrészért tértek be hozzá a műhelybe, hiszen hetven év fölött már nem vitte a műhelyt.



Nem fejezte be korán az ipart, annál korábban kezdte. Kisfiúként, még öt éves sem volt, kiskocsit szerelt össze, azon vitt eladható hulladékot az ócskáshoz, már pénzt keresett. A hentes- és mészáros ipart, vendéglőt vivő jómódú családban természetes volt, hogy mindenki megdolgozik a pénzért. De erre a szemléletre szükség csak a háború idején, apja fogsága alatt volt igazi szükség, amikor el kellet tartani a kisöccsével magára maradt anyját. Pékségnél dolgozott, de inkább a gépekkel. Ezeket átalakította, ha úgy látta jónak, hasznosnak, szinte konstruktőri munkát végzett. Közben már érdekelték az autók, apjának kettő is volt belőlük, a harmadik szét volt bontva. Ezeket javította, de bütykölte az ismerősök, szomszédok, barátok autóit, már amikor hozzájutott ilyen munkához. A műhelyt 1953-ban alakította ki, először csak amolyan házi sufniként.

Az igazi változást 1956 hozta, ekkor végzett Szolnokon, ekkor lett mérnök, innentől ragadt a nevéhez elválaszthatatlanul a titulus. Hivatalosan, iparengedéllyel, fő tevékenységként 1962-ben lett autószerelő. Hamar hírnevet szerzett. Akkoriban a Ford típusú autóknak volt egy állandó problémája: nehéz volt beállítani a gyújtást, hogy át ne húzzon. Ő tudta, hogy nem szabad nagy előgyújtást adni, meg is fordult nála „fél Magyarország” számszerűleg így sem túlzottan sok Fordja.

A hatvanas évek végére lett Szegeden a legfontosabb műhely a Kovács mérnöké. A fémipari szövetkezet 24 dolgozója fordult meg nála délutánonként. Ez szabálytalan volt, tizenkettőnél nem lehetett magasabb a létszám, hát cserélgették egymást, mikor milyen szakemberre volt szükség. Persze akkor már nem az autókhoz. Villanymotorokat szerzett be, azok hajtottak speciális, általa tervezett célgépeket, vagy 15 milyen működött fontos ipari üzemekben, a Kábelgyárban, a Konzervgyárban, és nála is a műhelyben. Tizenöt évig szállított az NDK-ba traktoralkatrészeket. De a röntgengép forgatását is meg kellet oldani a klinikán, vagy karók telepítéséhez kellett a földbe lyukat vájó mezőgazdasági gépet konstruálni. Ezzel már senki sem tudott versenyezni.

„Az autóhoz sokféle gép kell, az iparhoz meg sok pénz kell” – mondogatta akkoriban. Mert megrendelés akadt bőven. A másik, a nyugati Németországból, Angliából, de még Ausztráliából is. És itthonról, a Ganztól, a MÁV-tól, az Északi Járműjavítótól, hiszen bizonyos műszaki problémákat mindig meg kellett oldani, még a mozdonyoknál is. Például a hagyományos tokmány helyett félgömbszelet került egy gépre, így ugyanazt az alkatrészt két oldalról másképpen tudták megmunkálni. És a Mercedes is köszönhet neki valamit: a 80-as évek elején bizonyos kilométer megtétele után gyakran jelentkezett csapágyolvadás a hajtókarcsapágynál. A megoldás egyszerűbb volt, mint gondolnánk, meg kellett valamit fordítani, hogy ne kapjon ütést a csapágy, vagyis ne verődjön ki.



„A gyárban nem lehet kísérletezni, átalakítani, próbálkozni. A kisműhelyben ez egyszerűbb. Aki az autógyárban dolgozik, az éppen az autóhoz magához nem ért, az a maga feladatát látja csak, nem az egészet” – magyarázta.
És az a bizonyos sok pénz, ami „kell az iparhoz”. valutát akkortájt nem tarthatott hivatalosan, hogy beszerezze a szükséges és csak külföldről beszerezhető alkatrészeket, anyagokat, berendezéseket. A megbízható külföldi partnerek ezért egy kinti számlára fizettek az elvégzett munkákért. Ezen a pénzen lehetett vásárolni. Hogy aztán az áru hogyan jutott be a déli határhoz közeli Szegedre, ezt könnyű kitalálni, de erről ma sem beszél Kovács mérnök. Csak arról, hogy ő célgépépítésben volt a legnagyobb, pedig mindmáig autószerelőként legendás Szegeden. Mert ez volt a kirakatban, ezt látta város.



Ma a cég helyén, de területileg bővülve, kizárólag az autóalkatrész-kereskedelemre és az autójavításra szakosodva az idősebb fiú, ifj. Kovács István viszi a vállalkozást, amely ma is Szeged prémium autószervize és egyik legmegbízhatóbb autóalkatrész kereskedése. Kovács Autó – ez a büszkén vállalt név, amelyhez sok szegedi fejében még mindig hozzákapcsolódik a régi márka: Kovács István mérnök autószerelő műhelye.