Horváth Dezső: a részecskefizika jól jövedelmez Nobel-díj-szempontból

Úgy tűnik, hogy a részecskefizika elég jól jövedelmez Nobel-díj-szempontból - mondta az MTI-nek kedden Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont emeritus professzora azzal kapcsolatban, hogy a neutrínókutatás terén elért eredményeiért idén Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja a fizikai Nobel-díjat, míg 2013-ban az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló kutatók kapták az elismerést.

Horváth Dezső szerint két rejtély foglalkoztatta a neutrínók részecskefizikájával foglalkozó szakembereket, mégpedig, hogy a Napból érkező elektron-neutrínókból és a kozmikus sugarak által a légkörben keltett müon-neutrínókból is jóval kevesebb érkezik a Földre, mint amennyit várnak.

nobel-dij-250x250

A neutrínóoszcilláció, vagyis a neutrínók egymásba alakulásának felfedezése mindkét rejtélyt megoldotta - jegyezte meg a szakember.
Hozzátette, Bruno Pontecorvo olasz származású szovjet fizikus már régen megjósolta és kidolgozta ennek az átalakulásnak az elméletét.

A neutrínóoszcillációra azonban egészen addig nem volt kísérleti bizonyíték, amíg a japán Super-Kamiokande észlelőrendszerrel ki nem mutatták, hogy a Föld túlsó oldaláról - tehát alulról -, sokkal kevesebb müon-neutrínó érkezik, mint felülről; viszont az elektron-neutrínók megvannak mindkét irányból.

Ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a Föld átmérőjének megfelelő távolságon belül a müon-neutrínók egy része tau-neutrínóvá alakul, ami megmagyarázza a müon-neutrínók egy részének hiányát - magyarázta a szakember.

Az elektron-neutrínók eltűnésének rejtélyét a kanadai Sadbury Neutrínóobszervatóriumban oldották meg.
Az Arthur B. McDonald vezette csapat egy több kilométerrel a föld alatt lévő nikkelbányában olyan észlelőrendszert állított fel, amely mind a három neutrínóra érzékeny volt.

A szakemberek kimutatták, hogy a Napból érkező neutrínók száma stimmel, de úgy tűnik, hogy az elektron-neutrínók egy része átalakul a két másik neutrínó valamelyikévé, és az átalakulás a Nap-Föld távolságon belül következik be.

Pontecorvo elmélete szerint a távolságból arra lehet következtetni, hogy mekkora a tömegkülönbség az egymásba alakult neutrínók között. A kutatók arra jutottak, hogy szemben a részecskefizika addig érvényes elméletével - amely azt feltételezte, hogy neutrínóknak zérus a tömegük - valószínűleg mindháromnak van tömege.

Horváth Dezső érdekességként elmondta, hogy a Super-Kamiokande ötvenezer tonna rendkívül tiszta vízzel érzékeli a neutrínókat, míg a kanadai megfigyelésekhez össze kellett gyűjteni a világ nehézvizének felét, amelyet azután "vissza is adtak" a kutatók.

A szakember emlékeztetett, hogy a Super-Kamiokandénak ez már a második Nobel-díja. Az első 2002-ből származik Kosiba Maszatosi révén, aki a kozmikus neutrínók megfigyeléséért vehette át az elismerést. Horváth Dezső szerint a kutatóknak akkor már sikerült azonosítaniuk a légkörben keletkező müon-neutrínókat és a Napból érkező elektron-neutrínókat, valamint a hiányukat is megerősítették.

A magyar szakember megjegyezte, hogy a jelek szerint a részecskefizika elég jól jövedelmez a Nobel-díj szempontjából. Felidézte, 2013-ban az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta megosztva a fizikai Nobel-díjat.

A neutrínókutatás jövőjéről szólva Horváth Dezső elmondta, mindenképpen tanulmányozni kell a neutrínókat. "Az egymásba alakulás nagy rejtélyt vet föl, valószínűleg szükség van egy eddig nem ismert erő bevezetésére ahhoz, hogy ezt megmagyarázzuk. Ez pedig az új fizikának nyit teret" - emelte ki a szakember.

MTI

Hozzászólások

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely jav

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Robotzsaruk, drón csomagszállítók és más újdonságok teszik futurisztikussá, például, Washingtont vagy Moszkvát.

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

A sisak, a liszt, de a Kubotan is remek önvédelmi eszköz.

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

A Florence jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a bolygónkra.

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Makacsul tartják magukat a történelmi tévhitek, amikben még ma is sokan hisznek.

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

A világunk tíz legnagyobb kérdése, amire még nincs válasz.

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Az állás tényleg valós, amelyet az amerikai kormány hivatalos online felületén hirdettek meg.

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

A hat felmérés eredményéből kiderül, hogy sokan szándékosan gázolják el az állatokat, rengetegen figyelmetlenek, fasiszták és konformisták.

http://ujhazak.com