Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit.

    
A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban.


Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához. A magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot - olvasható a magyar Tudományos Akadémia honlapján.
    

Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől.
    

A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban.
    

A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük.
    

Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Feledésbe merült, máig megoldatlan rejtélyek

Feledésbe merült, máig megoldatlan rejtélyek

A tudósoknak csak feltételezéseik vannak arról, hogy mi történhetett a mocsári múmiákkal, hova tűnhetett a római légió, ki volt az igazi Robin Hood.

Megvalósult tudományos jóslatok

Megvalósult tudományos jóslatok

A régi korok tudósai, gondolkodói sok dolgot előre láttak a jövőben.

Ijesztő jövőről meséltek az időutazók

Ijesztő jövőről meséltek az időutazók

A közelmúlt tíz legmegdöbbentőbb híre, amelyben az emberek azt állították, hogy jártak a jövőben, vagy onnan érkeztek.

10 egyiptomi rejtély, amit máig nem sikerült megfejteni

10 egyiptomi rejtély, amit máig nem sikerült megfejteni

A kutatók sem találják a megoldást az ősi civilizáció hihetetlen és megdöbbentő titkaira.

10 dolog, ami nagy problémát okozna, ha a Föld lapos lenne

10 dolog, ami nagy problémát okozna, ha a Föld lapos lenne

A tudósok elárulták, hogy mi minden működne másképpen, ha az összeesküvés-elmélet igaz volna.

Az időutazás lehetséges módjai

Az időutazás lehetséges módjai

Nyolc elképzelés, ami elméleti szinten működik, de a gyakorlati kivitelezés még várat magára.

10 titokzatos bolygó, ami alaposan feladta a leckét a tudósoknak

10 titokzatos bolygó, ami alaposan feladta a leckét a tudósoknak

Egyelőre nincs magyarázat a közelmúltban felfedezett bolygók sajátosságaira.

Meddig bírnák ki az emberek egy másik bolygón?

Meddig bírnák ki az emberek egy másik bolygón?

Mi történne velünk, ha egy másik bolygóra kellene utaznunk?

Sötétben fénylő növényeivel nyert díjat a magyar feltaláló Kínában

Sötétben fénylő növényeivel nyert díjat a magyar feltaláló Kínában

Az új magyar világszabadalomnak hatalmas sikere volt a Sanghajban megrendezett kiállításon.

Meglepő dolgok Stephen Hawkingról

Meglepő dolgok Stephen Hawkingról

Mesekönyvet írt, megjósolta a világvégét és szerette a közszereplést a 76 évesen elhunyt tudós.

http://ujhazak.com