Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit.

    
A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban.


Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához. A magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot - olvasható a magyar Tudományos Akadémia honlapján.
    

Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől.
    

A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban.
    

A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük.
    

Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely jav

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Robotzsaruk, drón csomagszállítók és más újdonságok teszik futurisztikussá, például, Washingtont vagy Moszkvát.

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

A sisak, a liszt, de a Kubotan is remek önvédelmi eszköz.

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

A Florence jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a bolygónkra.

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Makacsul tartják magukat a történelmi tévhitek, amikben még ma is sokan hisznek.

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

A világunk tíz legnagyobb kérdése, amire még nincs válasz.

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Az állás tényleg valós, amelyet az amerikai kormány hivatalos online felületén hirdettek meg.

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

A hat felmérés eredményéből kiderül, hogy sokan szándékosan gázolják el az állatokat, rengetegen figyelmetlenek, fasiszták és konformisták.

http://ujhazak.com