Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit.

    
A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban.


Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához. A magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot - olvasható a magyar Tudományos Akadémia honlapján.
    

Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől.
    

A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban.
    

A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük.
    

Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

3D-ben nyomtatható gyógyszerek és szervek, Google-kontaktlencse, holografikus anatómia változtathatja meg az egészségügyet.

A világ legizgalmasabb időkapszulái

A világ legizgalmasabb időkapszulái

A jelenben megkapott múltbeli üzenet egy teljesen más korba repít.

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Kilenc megdöbbentő dolog, amit már az ősi egyiptomiak is csináltak.

15 ezer tudós írt rémisztő levelet a Föld állapotáról

15 ezer tudós írt rémisztő levelet a Föld állapotáról

Az első figyelmeztetés óta sokat romlott a helyzet.

A juhok fotó alapján is képesek felismerni az emberi arcot

A juhok fotó alapján is képesek felismerni az emberi arcot

A juhok képesek felismerni az emberi arcot fotó alapján is egy új brit kutatás szerint - számolt be róla a BBC hírportálja.

11 éves kislány lett Amerika legfiatalabb díjnyertes tudósa- videó

11 éves kislány lett Amerika legfiatalabb díjnyertes tudósa- videó

A kislány egy olyan olcsó eszközt talált fel, amely segít az ivóvizet tisztábbá tenni.

9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

9 érdekes felfedezés, ami alapjaiban kérdőjelezi meg mindazt, amit eddig a világáról tudtunk

Az iskolában nem azt tanultuk, hogy rómaiak fedezhették fel Amerikát, de azt sem hallottuk, hogy Antarktisz trópusi édenkert volt.

14 bizarr tény a világból

14 bizarr tény a világból

Tudtad, hogy bevörösödik a gyomrod, ha zavarba jössz?

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

http://ujhazak.com