Publikálták a Dark Energy Survey (DES) végső kozmológiai eredményeit
Nyilvánosságra hozta hatéves adatgyűjtésének záró elemzését a sötét energia és a sötét anyag természetét vizsgáló nemzetközi Dark Energy Survey (DES) együttműködés. A kutatásban, amely az eddigi egyik legátfogóbb és legpontosabb képet adja a Világegyetem szerkezetéről és tágulási történetéről, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa is közreműködött.
A US Department of Energy (DOE) Fermi National Accelerator Laboratory vezetésével zajló, hét ország 35 intézményét tömörítő projekt keretében több mint 600 millió távoli galaxist figyelt meg 400 kutató.
"A modern kozmológia egyik legnagyobb kérdése, hogy mi alkotja az Univerzum meghatározó részét. A galaxisok mozgása és a kozmikus tágulás megfigyelései arra utalnak, hogy az anyag túlnyomó része láthatatlan sötét anyagból áll (körülbelül 25 százalék), míg a tágulás gyorsulását egy ismeretlen eredetű összetevő, a sötét energia (körülbelül 70 százalék) hajtja. Ezek együtt határozzák meg a kozmikus tágulás alakulását, és végső soron az Univerzum jövőjét is milliárd éves időskálákon" - írták a közleményben.
Az égbolt közel nyolcadát lefedő felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, miként változott az anyag eloszlása az Univerzumban az elmúlt néhány milliárd év során, és hogyan befolyásolja ezt a sötét energia.
A vizsgálat újdonsága volt, hogy a kutatók egyetlen kísérleten belül kombináltak négy független mérési típust: a gyenge gravitációs lencsehatást, a galaxisok térbeli eloszlását, a Ia típusú szupernóvák és a barionikus akusztikus oszcillációk információit. Az eredmények a korábbi méréseknél több mint kétszer pontosabb paramétereket határoztak meg az Univerzum alapvető összetételére vonatkozóan.
A végső értékelés során a kutatók két kozmológiai modellt vizsgáltak részletesen: a standard ?CDM modellt, amelyben a sötét energia sűrűsége állandó, valamint egy kiterjesztett wCDM modellt, ahol a sötét energia időben változhat.
Az eredmények összhangban vannak a standard modellel, ugyanakkor megerősítik azokat az apró eltéréseket, amelyek új fizikai folyamatokra vagy finomabb elméleti leírásokra utalhatnak.
A kutatásban Magyarországról Kovács András, MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport vezetője vett részt. A kutató 2014 óta végzett munkája a galaxisok nagyléptékű eloszlásának, a kozmikus háló szerkezetének és az alacsony sűrűségű régiók - az úgynevezett kozmikus voidok - statisztikai vizsgálatához kapcsolódott, amelyek különösen érzékenyek az Univerzum gyorsuló tágulására és az anyag fejlődésére.
A DES által kidolgozott elemzési módszerek és adatsorok alapul szolgálnak a következő évek nagy égboltfelméréseihez, köztük az Európai Űrügynökség Euclid missziójához, valamint a Rubin és Roman távcsövek jövőbeni méréseihez.
(Forrás: MTI)
A US Department of Energy (DOE) Fermi National Accelerator Laboratory vezetésével zajló, hét ország 35 intézményét tömörítő projekt keretében több mint 600 millió távoli galaxist figyelt meg 400 kutató."A modern kozmológia egyik legnagyobb kérdése, hogy mi alkotja az Univerzum meghatározó részét.
Az égbolt közel nyolcadát lefedő felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, miként változott az anyag eloszlása az Univerzumban az elmúlt néhány milliárd év során, és hogyan befolyásolja ezt a sötét energia.
A vizsgálat újdonsága volt, hogy a kutatók egyetlen kísérleten belül kombináltak négy független mérési típust: a gyenge gravitációs lencsehatást, a galaxisok térbeli eloszlását, a Ia típusú szupernóvák és a barionikus akusztikus oszcillációk információit. Az eredmények a korábbi méréseknél több mint kétszer pontosabb paramétereket határoztak meg az Univerzum alapvető összetételére vonatkozóan.
A végső értékelés során a kutatók két kozmológiai modellt vizsgáltak részletesen: a standard ?CDM modellt, amelyben a sötét energia sűrűsége állandó, valamint egy kiterjesztett wCDM modellt, ahol a sötét energia időben változhat.
Az eredmények összhangban vannak a standard modellel, ugyanakkor megerősítik azokat az apró eltéréseket, amelyek új fizikai folyamatokra vagy finomabb elméleti leírásokra utalhatnak.
A kutatásban Magyarországról Kovács András, MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport vezetője vett részt. A kutató 2014 óta végzett munkája a galaxisok nagyléptékű eloszlásának, a kozmikus háló szerkezetének és az alacsony sűrűségű régiók - az úgynevezett kozmikus voidok - statisztikai vizsgálatához kapcsolódott, amelyek különösen érzékenyek az Univerzum gyorsuló tágulására és az anyag fejlődésére.
A DES által kidolgozott elemzési módszerek és adatsorok alapul szolgálnak a következő évek nagy égboltfelméréseihez, köztük az Európai Űrügynökség Euclid missziójához, valamint a Rubin és Roman távcsövek jövőbeni méréseihez.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások