Római kori őrtorony maradványait tárták fel Horvátországban

Római kori őrtorony maradványainak feltárási eredményeit mutatták be a hétvégén régészek a kelet-horvátországi Moha (Mohovo) településen, amely a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonalon fekszik és eredete a 2. század végére nyúlik vissza.Marko Dizdar, a horvát régészeti intézet igazgatója elmondta: a felfedezett római kori megfigyelőállás jelenleg egyedülálló Horvátországban, a hozzá legközelebbit Budapest közelében találták meg.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a Duna mentén, Újlaktól( Ilok) Kiskőszegig (Batina) találtak még néhány potenciális lelőhelyet, de azok feltárását még nem kezdték meg.

"A kutatásokat azzal a céllal végezzük, hogy a Limes felkerüljön az UNESCO védett kulturális örökségeinek listájára" - hangsúlyozta Dizdar. Elmondása szerint az őrtorony fából épült, háromszintes és hat méter széles volt, amelyet 2,5 méter mély árkok vettek körül.

Az ásatások során a legionáriusok által használt csatok, különböző fegyverekhez köthető leletek és lószerszámok is előkerültek. Kerámia tárgyakat is találtak, amelyek Dizdar szerint a legionáriusok étkezési szokásait mutatják be. A talált tárgyak között volt egy vasbalta is, amit szerszámként használtak.

A mohai őrtorony körüli ásatások során a vinkovcei kultúra településének maradványait is megtalálták. Ez a kultúra a bronzkor elején (Kr. e. 2500-2200) jelent meg Szerémségben és Kelet-Szlavóniában, ahonnan áterjedt a Kárpát-medence egész déli részére - magyarázta Dizdar.

A feltárás helyszínén kerámiaedény-töredékeket és állatcsontokat tartalmazó gödröket találtak, amelyek elemzése az ehhez a kultúrához köthető emberek jelenlétére fog utalni - mutatott rá.

Megjegyezte, hogy néhány egyedi leletre is bukkantak, amelyekről jelenleg nem tudják, kinek tulajdoníthatók. A Moha lelőhelyen történő régészeti kutatást a horvát kulturális minisztérium finanszírozza, és a tervek szerint jövőre is folytatódik.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com