NNK: a járványhelyzet nem befolyásolja a rákszűrések hatékonyságát
Emlékeztettek: a népességszintű, központilag szervezett tömeges emlőrákszűrést az Országos Onkológiai Intézet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, akkori főigazgató vezetésével a Nemzeti Rákkontroll Program keretében indította el a kétezres évek elején. A méhnyakrákszűrés az 1990-es években indult, a vastagbélrák, illetve a végbélrák szűrése pedig Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére 2018 őszén kezdődhetett el.
A vastagbéldaganatok okozta halálesetek magas számának visszaszorítása érdekében az NNK gondozásában elindult a Komplex népegészségügyi szűrések című kiemelt projekt is, melynek célja valamennyi 50-70 év közötti állampolgár megszólítása és szűrésbe történő bevonása; 2021-ig több mint 738 000 embernek küldtek levelet, s eddig csaknem 260 ezren jelentkeztek háziorvosuknál és kapták meg a szűréshez szükséges egységcsomagot.
A népegészségügyi célú méhnyakszűrés bevezetése az 1990-es években indult, először a nőgyógyászok, majd a későbbiekben a védőnők bevonásával. A népegészségügyi célú méhnyakszűrésben érintett nők életkora 25-65 év, meghívásuk háromévente történik - olvasható a közleményben. A népességügyi célú emlőszűrés központilag szervezett, és a 45-65 év közötti nők kétévenkénti személyre szóló meghívása alapján mammográfiás vizsgálattal történik.
"A koronavírus-járvány intézkedései a betegek védelmében történnek, és minden esetben szem előtt tartják a betegbiztonságot. A szigorítások olyan rövid időre vonatkoznak, amelyek nem veszélyeztetik a betegek állapotát. Az a néhány hét, amennyivel az ideiglenes szigorítások miatt a szűrési mammográfiák a behívottak egy részénél későbbre tolódnak, nem veszélyezteti a szűrés hatékonyságát. Ez a rövid időeltolódás az emlőrákszűrések ajánlott kétéves intervallumához képest nem számottevő" - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások