Áttörés a férfi meddőségi vizsgálatokban
Illusztráció
Áttörés a férfi meddőségi vizsgálatokban
Dr. Szabó Ferenc andrológus és orvosi - munkatársi teamje olyan új eljárással végzi a férfiak meddőségének vizsgálatát, amely áttörés a babára vágyó párok számára.
A szakértők szerint a meddőségért 40 százalékban a nők, 40 százalékban a férfiak a felelősek, a maradék 20 százalékon pedig éppen így, egyformán osztoznak. Vagyis legalább annyira indokolt a férfiak alapos kivizsgálása egy meddő pár esetén, mint amennyire a nőké. De az eddig hangsúlyozott vizsgálatok inkább a nőkre fókuszáltak.
Az eljárás lényege, hogy a párok ne fussanak felesleges köröket a próbálkozásokkal.
Egyáltalán nem mindegy, hogy hány próbálkozásra van szükség a kívánt terhességhez.
A szakmai hátteret tekintve, a különbség, az eddigi, hagyományos "férfi spermium számláló" mikroszkópos vizsgálat és a jelenlegi, a spermiumba "belelátó" DNS szintű vizsgálat között az, hogy kiderült, mi lehet az eddig ismerteken kívül még az oka annak, hogy egy sikeresnek indult lombik eljárás vetéléssel ér véget. Néhány éve vált világossá a kutatók számára is, hogy egy sikeres, lombikban fogant terhességhez nem feltétlenül elég azt kiszűrni a mikroszkóp alatt, hogy megfelelően mozgékonyak-e a spermiumok, hanem azt is meg kell vizsgálni, egészséges-e a DNS lánc. Ezzel a teszttel, az úgynevezett haló sperm DNS vizsgálattal, kémiai úton bontják szét a DNS láncot, így válik láthatóvá, hány egészséges és hány sérült spermium van a mintában. A DNS lánc károsodásában szerepet játszik az életmód, a dohányzás, vagy a túlzott italfogyasztás, egy a szervezetet megviselő lázas állapot, illetve a genetika is természetesen.
Legfrissebb klinikai adatok szerint, ha a spermiumok több mint 30 százaléka fragmentált (töredezett), a fogamzóképesség esélye jelentősen csökken. A töredezett DNS-ű spermium legtöbb esetben nem képes megtermékenyíteni a petesejtet, illetve ha in vitro fertilizációs eljárás (lombik) során termékenyítik meg a petesejtet és fejlődésnek indul az embrió, akkor megállhat a fejlődésben, nem osztódik tovább, vagy nem ágyazódik be, emellett a klinikai adatok alapján a korai vetélés kockázata is jelentősen megnő. Az Európában is csak néhány éve létező vizsgálati módszert, az úgynevezett Halosperm tesztet 2007-ben fejlesztette ki egy spanyol kutatócsoport. Ez a diagnosztikus eljárás, mint eszköz, sokkal megbízhatóbbnak és előremutatóbbnak tűnik a korábbi, konvencionális paraméterekhez képest.
Hozzászólások