Nem az alvásigény csökkenése miatt ébredünk fel egyre korábban, ahogy öregszünk

A kutatások szerint a szem változása okolható a hajnali ébredésért.Hiába vagyunk fáradtak, idősebb korban egyre gyakrabban fordul elő, hogy már hajnalban felébredünk, és nem tudunk visszaaludni. Ennek hátterében nem feltétlenül a csökkenő alvásigény áll, hanem a szervezet természetes öregedési folyamatai.

„A kutatások kimutatták, hogy az alvásigény a felnőttkor során végig állandó marad” – mondta Lawrence Epstein, a Harvardhoz tartozó Brigham and Women’s Hospital alvásszakértője.

Az évek múlásával azonban a szemünk is változik, ugyanis a szemlencse sárgul, a pupilla szűkül, így kevesebb kék fény jut a retinához.

A kevesebb fény miatt a belső óra előrébb tolódhat, ezért hamarabb álmosodunk el, és hajnalban is korábban ébredünk. Ráadásul a mélyalvás aránya csökken, az éjszakai mikroébredések pedig gyakoribbá válnak.

Magyarországon a lakosság mintegy 60 százaléka küzd valamilyen alvászavarral. A tartósan rossz alvás nemcsak nappali fáradtságot okoz, hanem a stroke és a korai halálozás magasabb kockázatával is összefügghet.

Idősebb korban több testi panasz is megnehezíti a pihenést. Ilyen az éjszakai vizelési inger, a hormonális változások és az alvási apnoé. Bár egy pohár alkohol segíthet gyorsabban elaludni, az éjszaka második felében töredezetté teszi a pihenést, és megzavarja a REM-alvást.

Az altatók szedése szintén kockázatos lehet. A benzodiazepinek és a Z-szerek időseknél tartós álmosságot, zavartságot és reakciólassulást okozhatnak, ami növeli az elesések és a csonttörések veszélyét.

Az American College of Physicians ezért elsőként a kognitív viselkedésterápiát ajánlja az álmatlanság kezelésére. Ez olyan hosszú távon alkalmazható módszereket tanít, amelyek gyógyszerek nélkül is javíthatják az alvást.

A kutatások szerint nemcsak az alvás hossza, hanem annak rendszeressége is meghatározó. A UK Biobank 88 ezer résztvevőjének adatai alapján az állandó alvási ritmus a halálozási kockázat szempontjából is fontosabb mutatónak bizonyult, mint az ágyban töltött órák száma.

A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy tartsunk állandó napirendet. Hétvégén is lehetőleg ugyanakkor feküdjünk le és keljünk fel. Emellett figyeljünk a hálószoba hőmérsékletére, ami a 20-24 Celsius-fok között ideális a pihentető alváshoz.

Töltsünk több időt természetes fényben, a reggeli séta segíthet a biológiai óra szabályozásában. Este csökkentsük a világítást, mert a halványabb fény támogatja a szervezet felkészülését az alvásra.

Rövidítsük le a délutáni szundikálást, mert a 20-30 perces pihenő még hasznos lehet, de késő délután már érdemes kerülni.

A rendszeres hajnali ébredést nem kell automatikusan az öregedés természetes velejárójának tekinteni. Ha az alvászavar tartósan fennáll, érdemes orvoshoz fordulni, mert a háttérben kezelhető egészségügyi probléma is állhat.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)