Hosszú évtizedeken keresztül így kínozták a csecsemők százezreit!

Az Amerikai Egyesült Államokban a csecsemőket érzéstelenítő és altatás nélkül operálták az orvosok. Ennek napjainkban az egyéneknél meg lettek a súlyos következmények.

Napjainkban barbárságnak tűnik az, ami néhány évtizede mindennapos bevett dolog volt a kórházakban a csecsemők anesztéziáját illetően.



1950-től egészen a 80-as évekig az USA-ban altatás- és fájdalomcsillapító nélkül hajtották végre a műtéteket csecsemőkön. A szomorú az, hogy a kórházak többsége a bevett gyakorlatot alkalmazta. Operáció közben a csöppségek csupán izomlazítót és minimális fájdalomcsillapítót kaptak és totálisan ébren voltak a bélműtéteknél, de a nyitott mellkasi operációknál is!

Mire véljük ezt a borzasztó barbarizmust?

Sajnos a kialakult helyzetre nincs teljes és ésszerű magyarázat. Azonban annyit tudunk, hogy ez az őrült gyakorlat a XIX. század végén kezdtek el csak napvilágot látni. A gyakorlat oka egy vakvágányra került orvosi tudományos álláspont, amely szerint a csecsemők csak reflexből sírnak és az idegrendszerük sincs még teljesen kifejlődve. Így a fájdalom ingereket az idegrendszer nem továbbítja és a fájdalom emléke sem őrződik meg. Ezért a csecsemőknél nem szükséges az érzéstelenítés, mert az erős fájdalom sem okoz nekik fiziológiai, vagy pszichés károsodást. Így a kisbabákat mentesíteni lehet a narkotikumok kockázata alól.

1950-1990 között az Amerikai Egyesült Államokban 3,5 millió kisgyermek született. Ezerből nyolc újszülöttnél diagnosztizáltak ebben az időben gyomorkapu-szűkületet, vagy veleszületett szívfejlődési rendellenességet. A gyerekek ez idő tájt estek át a pokoli műtétek sorain. A nagy probléma az, hogy ezt az őrült „tudományos” elméletet alkalmazták égési sérült és rákos gyermekek műtétjéhez.



Érdekes módon a brutális beavatkozásokról a szülőknek egyáltalán nem volt tudomásuk. A csecsemők kínzása eltartott az USA-ban egészen a 80-as évek közepéig. Tovább is tartott volna, ha nem áll a sarkára egy nő, aki hangot adott az égbe kiáltó brutalitásnak. A hölgy 1985-ben megtudta, hogy a koraszülött kisbabáját érzéstelenítés nélkül műtötték. Ennél fogva elindított egy országos kampányt, amiből óriási botrány kerekedett!

Az 1980-as évek elejére tudományos alapokon és bizonyítottan kiderült az ősi, de lehet, hogy direkt XIX. századi elmélet ellenkezője. Ugyanis a csecsemők nagyon is érzékelik a fájdalmat és ennek hatására a stressz hormon szervezetükben jelentős méreteket ölt.

Az is kiderült, hogy az emberben pont csecsemő korában ezek az érzések a legintenzívebbek és csak az évek múlása után csökken és éri el optimális szintjét. A 80-as évek felfedezése a csecsemők érzéstelenítésének protokolljára adta le voksát.



A szomorú az, hogy ez a „korszakalkotó” tudományos orvosi felfedezés ellenére az Amerikai Egyesült Államok tovább folytatta az altatás nélküli operációkat. A legbrutálisabb dolognál is alkalmazták a rossz módszert például nyitott szívműtétnél, vagy daganatok eltávolításánál és egyéb zsigeri beavatkozásoknál is. A kis páciens pedig teljesen tehetetlen volt, hiszen csak izomlazítót kapott, hogy ne tudjon műtét közben mozogni és némi fájdalomcsillapítót.



Sajnos a mai világban kiderült az is, hogy az abban az időben ezekkel a brutális módszerekkel operált csecsemők poszttraumás stressz betegség áldozatai. Még ha nem is emlékeznek a szörnyűségekre, az élmény mindig ott van a tudatalattijukban!

Forrás: index