Ombudsman: kockázatos a kiskorúaknál a vízi sportok edzésein használt hypoxiás módszer
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította el.
Abban azt állt, hogy a vízilabda-, szinkronúszás- és úszásedzéseken évtizedek óta rutinszerűen alkalmazott, állóképességet, tüdőkapacitást javító, víz alatti hypoxiás, oxigénhiányos módszerek súlyosan veszélyesek lehetnek a kiskorú sportolókra a szervezet szén-dioxid-szintjének csökkenése miatt.
Az ombudsmannak küldött válaszlevelekben a sportért felelős államtitkár, a Testnevelési Egyetem rektora, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Úszó Szövetség főtitkára, a Magyar Sporttudományi Társaság, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke is egyetértett abban, hogy az említett edzésmódszer veszélyes, hatékonysága nem bizonyított, és különösen a 15 évesnél fiatalabbaknál súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat.
Ha nem sikerül időben, szakszerűen újraéleszteni őket, ez fulladásos halálhoz is vezethet. Az edzésmódszert az ismert aggályok ellenére is alkalmazzák a veszélyeztetettebb kiskorú sportolóknál - tették hozzá. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a hypoxiás edzésmódszernél nagy jelentősége van az alkalmazás alsó életkori határának, a baleset-megelőzési ismeretek növelésének, a kockázati tényezők minimalizálásának. Ennek érdekében a módszert alkalmazó uszodáknak alkalmasnak kell lenniük elsősegély-nyújtásra, valamint rendelkezniük kell a sportoló esetleges újraélesztéséhez szükséges eszközökkel, például mobil defibrillátorral, oxigénpalackkal. A sportedzői képzések oktatási anyagában pedig nagyobb figyelmet kellene fordítani a veszélyek ismertetésére és megelőzésére - olvasható a közleményben.
Székely László felkérte a sportért is felelős emberierőforrás-minisztert, kezdeményezze egy olyan szakmai protokoll, tájékoztató anyag kidolgozását, amely ismerteti az edzésmódszer kockázatait. Emellett javasolta a miniszternek, hogy ellenőrizze az érintett sportszövetségek sportegészségügyi szabályzatait és megvalósulásukat. Az ombudsman intézkedésre kérte a Testnevelési Egyetem rektorát is, hogy a sekélyvízi ájulás, valamint a hypoxiás edzésmódszer kiskorú sportolókra gyakorolt hatásának kockázati tényezői megfelelő súllyal szerepeljenek az érintett vízi sportágak szakedzői képzéseinek tananyagaiban.
Az érintett sportági szakszövetségek vezetőit pedig felkérte, hogy tekintsék át sportegészségügyi szabályzataikat, és intézkedjenek, hogy a sekélyvízi ájulás veszélyeinek elhárítására valamennyi biztonsági intézkedés, tájékoztató anyag és felszerelés rendelkezésre álljon.
MTI
Abban azt állt, hogy a vízilabda-, szinkronúszás- és úszásedzéseken évtizedek óta rutinszerűen alkalmazott, állóképességet, tüdőkapacitást javító, víz alatti hypoxiás, oxigénhiányos módszerek súlyosan veszélyesek lehetnek a kiskorú sportolókra a szervezet szén-dioxid-szintjének csökkenése miatt.
Az ombudsmannak küldött válaszlevelekben a sportért felelős államtitkár, a Testnevelési Egyetem rektora, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Úszó Szövetség főtitkára, a Magyar Sporttudományi Társaság, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke is egyetértett abban, hogy az említett edzésmódszer veszélyes, hatékonysága nem bizonyított, és különösen a 15 évesnél fiatalabbaknál súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat.
A közlemény szerint a hypoxiás edzésmódszert alkalmazva sekélyvízi ájulás következhet be, azaz a sportolók súlyos agyi oxigénhiányos állapotba kerülhetnek, a vízben figyelmeztető jel nélkül eszméletüket veszthetik.
Ha nem sikerül időben, szakszerűen újraéleszteni őket, ez fulladásos halálhoz is vezethet. Az edzésmódszert az ismert aggályok ellenére is alkalmazzák a veszélyeztetettebb kiskorú sportolóknál - tették hozzá. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a hypoxiás edzésmódszernél nagy jelentősége van az alkalmazás alsó életkori határának, a baleset-megelőzési ismeretek növelésének, a kockázati tényezők minimalizálásának. Ennek érdekében a módszert alkalmazó uszodáknak alkalmasnak kell lenniük elsősegély-nyújtásra, valamint rendelkezniük kell a sportoló esetleges újraélesztéséhez szükséges eszközökkel, például mobil defibrillátorral, oxigénpalackkal. A sportedzői képzések oktatási anyagában pedig nagyobb figyelmet kellene fordítani a veszélyek ismertetésére és megelőzésére - olvasható a közleményben.
Székely László felkérte a sportért is felelős emberierőforrás-minisztert, kezdeményezze egy olyan szakmai protokoll, tájékoztató anyag kidolgozását, amely ismerteti az edzésmódszer kockázatait. Emellett javasolta a miniszternek, hogy ellenőrizze az érintett sportszövetségek sportegészségügyi szabályzatait és megvalósulásukat. Az ombudsman intézkedésre kérte a Testnevelési Egyetem rektorát is, hogy a sekélyvízi ájulás, valamint a hypoxiás edzésmódszer kiskorú sportolókra gyakorolt hatásának kockázati tényezői megfelelő súllyal szerepeljenek az érintett vízi sportágak szakedzői képzéseinek tananyagaiban.
Az érintett sportági szakszövetségek vezetőit pedig felkérte, hogy tekintsék át sportegészségügyi szabályzataikat, és intézkedjenek, hogy a sekélyvízi ájulás veszélyeinek elhárítására valamennyi biztonsági intézkedés, tájékoztató anyag és felszerelés rendelkezésre álljon.
MTI
Hozzászólások