Embriósejt, mint ízfokozó
Több gigavállalat is érintett az embriósejt ízfokozóként való felhasználásában. Szabó Marcell, zöldombudsman a szer használatának körültekintő vizsgálatába kezdett.
Egy holland nő abortált magzatából nyertek embriósejtet a kutatók még 1970-ben, majd kimutatták, hogy az anyag tökéletesen képes élelmiszerek ízének fokozására. A sejtszövetet giga cégek számára a Senomyx nevű vállalat szolgáltatta San Diego-ból. Az anyag neve, HEK293 (Human Embrionic Kidney) elnevezés arra utal, hogy a magzat veseképződményéből nyerték a számukra értékes anyagokat. Azonban erre csak egyszer volt szükség, ugyanis a sejt rendkívül nagy számban képes szaporodni. A szerből a PepsiCo. is rendelt, de folyamatosan cikkeznek a nemzetközi sajtóban a Kraft Foods és pár kozmetikai világcég közreműködéséről is. Főként az édességek, porlevesek és ránctalanító krémek kerültek górcső alá. Az amerikai médiában való szerepléseik során a vállalatok tagadják a vádakat, vagy hárítanak, mint a botrány közepén álló üdítő márka- hozza közre levelezését a Washington Times.
A hír elérte hazánkat is és az ilyen ügyekben kötelesen eljáró szerv képviselője, Szabó Marcell el is kezdte vizsgálni az ügyet mind jogi, mint etikai szempontból. 1986-ban ugyanis elfogadtak egy olyan ajánlást az Európai Tanácsban, miszerint tilos az embriókból nyert sejteket kereskedelmi célokra használni, azoknak kizárólag orvosi célokra engedélyezhető a szaporítása. Ezt az egyezményt később módosították.
Az ombudsman most azt vizsgálja milyen szabályozás alá lehet vetni az embrionális szövetek ízfokozóként való felhasználását. Bár idén az Európai Unió-ban már betiltották az ilyen kozmetikumok forgalmazását, az Európán kívüli országok - amennyiben az az emberi egészségre nem káros - titkosíthatják az összetevőket, vagyis nem tüntetik fel a címkén, más hivatalos közleményben. A termék így egyszerűen el tud jutni a fogyasztóhoz.
A vizsgálat eddigi állása szerint a szövet maga nem káros az egészségre, inkább etikai kérdéseket vet fel a használata. Különösen az, hogy miért nem hozzák az emberek tudomására, mit is esznek, mit is kennek magukra.
Forrás: Washington Times, www.mno.hu
Egy holland nő abortált magzatából nyertek embriósejtet a kutatók még 1970-ben, majd kimutatták, hogy az anyag tökéletesen képes élelmiszerek ízének fokozására. A sejtszövetet giga cégek számára a Senomyx nevű vállalat szolgáltatta San Diego-ból. Az anyag neve, HEK293 (Human Embrionic Kidney) elnevezés arra utal, hogy a magzat veseképződményéből nyerték a számukra értékes anyagokat. Azonban erre csak egyszer volt szükség, ugyanis a sejt rendkívül nagy számban képes szaporodni. A szerből a PepsiCo. is rendelt, de folyamatosan cikkeznek a nemzetközi sajtóban a Kraft Foods és pár kozmetikai világcég közreműködéséről is. Főként az édességek, porlevesek és ránctalanító krémek kerültek górcső alá. Az amerikai médiában való szerepléseik során a vállalatok tagadják a vádakat, vagy hárítanak, mint a botrány közepén álló üdítő márka- hozza közre levelezését a Washington Times.
A hír elérte hazánkat is és az ilyen ügyekben kötelesen eljáró szerv képviselője, Szabó Marcell el is kezdte vizsgálni az ügyet mind jogi, mint etikai szempontból. 1986-ban ugyanis elfogadtak egy olyan ajánlást az Európai Tanácsban, miszerint tilos az embriókból nyert sejteket kereskedelmi célokra használni, azoknak kizárólag orvosi célokra engedélyezhető a szaporítása. Ezt az egyezményt később módosították.
Az ombudsman most azt vizsgálja milyen szabályozás alá lehet vetni az embrionális szövetek ízfokozóként való felhasználását. Bár idén az Európai Unió-ban már betiltották az ilyen kozmetikumok forgalmazását, az Európán kívüli országok - amennyiben az az emberi egészségre nem káros - titkosíthatják az összetevőket, vagyis nem tüntetik fel a címkén, más hivatalos közleményben. A termék így egyszerűen el tud jutni a fogyasztóhoz.
A vizsgálat eddigi állása szerint a szövet maga nem káros az egészségre, inkább etikai kérdéseket vet fel a használata. Különösen az, hogy miért nem hozzák az emberek tudomására, mit is esznek, mit is kennek magukra.
Forrás: Washington Times, www.mno.hu
Hozzászólások